Hevesi Portámkincse Komondor Kennel

Posts Tagged ‘Aranyos’

Kedves Látogatóink!

Legutolsó jelentkezésünk szomorú hírrel kezdődött. Hát, sajnos most sem lesz ez másként.

A mi gyönyörűséges Betyárunk, május 29.-én, délután örökre lecsukta szemeit. Elment Angyalka után. 

Sajnos, a kullancs nem kímélte életét. 3 héttel azután, hogy a fejében találtunk egyet, Kállai Kati előző nap a fülében egyet, éppen fürdeni volt, minden tünet nélkül, itt hagyott bennünket..  Hétfőn még Aranyost kergette, mert tüzelni kezdett, neki köszönhetően vettük észre, őrzött, üdvözölt, vidám volt. Kedden már nem ette meg a vacsoráját de úgy gondoltuk, meleg van, tüzelő szuka, ilyenkor nem nagyon esznek. Szerdán délután már nem tudott lábra állni. Rohantunk vele Egerbe az állatkórházba, de sajnos mire oda értünk, már nem élt. Abban a pillanatban összeomlott mindkettőnkben a világ! Rázogattam,szólítgattam, az orvost kirángattam, de sajnos már csak a halál beálltát tudta megállapítani! A mai napig nem tudom, hogy tudtunk hazajönni. Igaz, jó darabig el sem tudtunk indulni, csak zokogtunk.  Kétségbeesésemben hívtam Kállai Katit, aki egész úton beszélt hozzám, amíg haza nem értünk! Tudni akarta, biztonságban megérkezünk. Ezúton is köszönjük, Kati!

Hazaérve a többiek közrefogták az autót, szimatolták, majd elfordultak, és látszott rajtuk, tudják, itt megint komoly baj van. Megmutattuk nekik Betyár tetemét, egyenként elbúcsúztak tőle, majd utolsó útjára kísértük. Angyalka mellé temettük.  A mai napig nem tudjuk feldolgozni…

Nagyon jólesett, hogy fájdalmunkban nagyon sokan osztoztak. Sok üzenetet, telefont kaptunk. Sokan ismerték, ki fényképről, ki személyesen. Volt aki Betyárnak köszönhetően szerette meg a komondort, ezt maga írta le nekünk. Már nem élt hiába! Őrizzétek meg szép emlékeitek között!

 

Azt vettük észre, hogy gyászol a falka. Csendesebbek voltak, szétesett a falka. Három komondor három felé “szédelgett”. Kereste mindenki a helyét. Aranyost Zengő kezdte elfogadni, nem morogni rá, ha odabújt hozzá. Aranyos pedig minden egyes alkalmat kihasznált, hogy Zengő bizalmába férkőzzön. Nyalogatta, befeküdt mellé, hozzásimult… és Zengő nem zavarta el. Legény a maga férfias módján gyászolt. Be-be nézett Betyár kennelébe, meg-meg torpant a kazánház küszöbén, hiszen állandó vita volt Betyárral, kié lehet a hűvösebb hely… és nem értette, most nem morog rá senki. Zengő pedig megerősítette falkavezérségét. Sokkal éberebb, elevenebb lett a maga 9 évével. Kellett 3 hét, amikor láttuk, most már elmúlt a gyász, megy az élet tovább. Aranyos ismét kapja a figyelmeztető morgásokat, ha túlzásba viszi a közeledést. Ők könnyebben felejtenek….

 

---

A mi gyászunk még tart. Nincs nap, hogy valamiért ne emlegetnék Angyalkát és Betyárt… Még egy tányér, póráz gazda nélkül maradt..  Nem tudom, mások ezeket a veszteségeket hogyan élik meg, de nekünk nagyon nehéz.. de majd az idő… és hát boldognak kell lennünk, hiszen a szeretetüket a magunkénak tudhattuk, amit a halál sem tud elvenni tőlünk! És a sok szép emléket amit együtt éltünk át! Köszönjük Angyalka a gyönyörű kölyköket, akikben tovább élsz! Betyárnak pedig a rengeteg élményt, sok ismerőst, barátot, akiket ha Te nem vagy, nem ismerünk meg soha! Nyugodjatok békében!

---

 

Voltak azért vidám percek is nálunk. Még Betyárral és Aranyossal voltunk Szolnokon, a Tiszavirág CAC kiállításon, ahol Betyár K1. CAC. HFGY-BOB, Legszebb Magyar Pásztor kutya III. helyezett, és FCI I. fajtacsoport II. helyezettje lett. Aranyosunk K1. HPJ-BOS megtisztelő címet nyerte el.

 

Aranyos, Szilvásváradon

Aranyossal 3 napos CACIB kiállításon vettünk részt Szilvásváradon. Fárasztó volt a 3 napos ingázás, de Aranyosnak tetszett. Hiszen csak vele foglalkoztunk. Itt K1., HPJ címet zsebelt be.

 

Május 27-én Miskolcon jártunk Betyárral, Aranyos elkezdett tüzelni, így sajnos ő nem jöhetett. CAC, Retró CAC . Nagyon jó hangulatú kiállítás volt. Főleg a Retró CAC, ahol a 80-as évek ruháiban vezettek fel kutyákat, különböző stílusban, rock, pop, hippi… érdekes, és vidám volt! Betyár eredményei: délelőtt Res. CAC. délután: K1. CAC-HFGY-BOB, Legszebb Magyar Pásztor kutya III. helyezés, FCI. I. fajtacsoport I. helyezés. El sem akartuk hinni! De roppant büszkék voltunk, és örültünk.

 

Vasárnap reggel sem volt pihenés: irány Szerencs, Betyárral. Nagyon meleg volt, de a szép környezet a Rákóczi várban kárpótolt mindenért. És akkor még nem tudtuk, de ez volt az utolsó kiállítás, melyen Betyárral részt vehettünk. Res.CAC eredménnyel tértünk haza.

 

Voltunk Salföldön, Cserkészünk is ott volt, K. 4. helyezett lett! A ringdresszúrát még kicsit gyakorolni kell. Jól éreztük magunkat, már amennyire az akkori lelkiállapotunk engedte.

 

Kati és Legény

Kati és Legény fajtát népszerűsít Kápolnán

Mialatt Salföldön jártunk, addig Legény Kápolnán, a falunapon népszerűsítette a fajtát. Önmagához képest, tudni illik, Legény nem igazán szeret rendezvényekre járni, jól teljesített. Türelemmel viselte a simogatást, a szereplést. Talán még kicsit tettszett is neki.. 

 

Komondor Fesztivál, Vecsés

Bugacon, Aranyossal

Bugacon, Aranyossal

Voltunk Komondor Fesztiválon, Vecsésen, elmentünk Bugacra, a Dr.Ócsag Imre Emlék Kiállításra, Aranyossal. Hadd szokja, szeresse meg a kiállítás világát is. Minél többet visszük, látszik rajta, hogy jó élményekben van része, kezd ráérezni, hogy jó ez neki. Tetszik az, hogy körülötte forog a világ. 

 

Persze ennyi kiállítás nem múlhatott el kozmetika, fürdés nélkül. Aranyos is profi módon közreműködik a procedúrában. Tudja, mikor mit kell tennie. Büszkék vagyunk rá, hogy itt is jól viselkedik, közreműködő a fürdésben. 

 

Nyírott Legényünk, aki közel 80 kg!

Eljött az idő, hogy Legény ruháján igazítsunk. Terveztük már tél óta, hogy meg kell könnyíteni, ne kelljen cipelnie ennyi szőrt. Hiszen már betöltötte a 6. évét. Na, Legény már nem annyira közreműködő!  Ha ő leakar feküdni, akkor lefekszik.. És ezt a szőrmennyiséget nem lehet párperc alatt levágni. Több órás kitartó munka, emberkezet nem kímélő feladat. Aki nyírt már komondort, azt tudja, mennyi energiával, víz-vérhólyaggal jár!  Kétszeri nekifutásra, közel 5 kg szőrtől szabadult meg Legény. Látszik rajta, sokkal jobban érzi magát, könnyebben mozog, hiszen a hosszú szőr nem akad, nincs útban. És persze meg is lett fürdetve. Kíváncsiak voltunk arra is, mennyi lehet a súlya. Mi mondogattuk, biztosan van 80 kg. Kétkedve néztek ránk. Többen mondták, ilyen súlyú komondor ma már nem nagyon létezik. Eljött az igazság pillanata. Mérlegre került Legény. És bizony a mázsa 79,8 kg-ot mutatott..  felezett szőrrel… sokat nem tévedtünk! 

 

Egyelőre ennyit mesélek most el, de hamarosan jelentkezek Szlovákiai élménybeszámolóval, mert voltunk Povodán Aranyossal… és volt menyasszony Legénynél, és bővülni fog a falka, Hófehérke-Legény kislány költözik majd hozzánk! Úgyhogy, lesz mit mesélnem! Addig is legyen kellemes nyara Mindenkinek!

 

Ezekkel a képekkel búcsúzunk Betyártól! Bennünk örökké élni fogsz!

 

Tisztelt Látogatóink!

Rég nem jelentkeztünk. Sajnos rossz hírrel kell kezdjem a mondandómat. Drága Angyalkánk 2018. 05.04-én örökre lehunyta szemét, itt hagyta a portát, melyet igen hevesen őrzött, és szeretett. Itt hagyta falka társait, akiknek trénere volt. Kapható volt mindig egy kis játékra, mórkára, hancúrra. Itt hagyta gazdáját, aki végsőkig küzdött, hogy meggyógyuljon. Mindent elkövetett, amit ember megtehet, hogy jobban legyen. És itt hagyott engem, aki szintén próbálkozott a reménytelennel. Etetgettem, mosdatgattam… és az egész családunk azon volt, hogy talpra állítsuk. Sajnos a betegség erősebb volt, és győzött.

A betegség egy vetéléssel kezdődött. 3 hetes vemhesség szakadt meg. Aztán követte egy méhgyulladás. Az egri Állatkórház főorvosa, Dr.Suszták Béla, minden elképzelhető gyógymódot bevetett, hogy segítsen. Meg is műtötte, de ez sem segített.

Úgy látszik, a kutyamennyországnak szüksége volt egy Angyalkára.

Legyen nyugodt, békés örök álmod, szívünkben örökké ott élsz!

Azóta a falka csendesebb. A temetést végignézték, lehet, nem értették, vagy nem tudják elmondani, de azt igen is érzik, hogy valami szomorú dolog történt. Angyalkát ahogy hazahoztuk, megszaglászták, elbúcsúztak tőle, és a titkok kertek kapujából végig nézték, ahogy eltemetjük az Ő egyik társukat. Azóta csendesebbek….

Történt azért jó dolog is kennelünkben. Cserkészünk, (Angyalka-Legény fia) gazdijával, Istvánnal, részt vettek Salgótarjánban CAC kiállításon, március 25-én, ahol második helyezést ért el. Ő volt a legfiatalabb a körben. Gratulálunk Cserkésznek és gazdájának! Büszkék vagyunk rátok!

Voltak nálunk menyasszonyok, Legénynél és Betyárnál is.

Április 29-én a Hortobágyon voltunk Aranyossal a Szent György napi állat kihajtáson. Nyárias meleg volt, de sokan voltak kíváncsiak a rendezvényre. Sokan megcsodálták, megsimogatták, fotózkodtak Aranyossal. Szokatlan volt neki, de a dicséretet, és a velejáró szeretetet büszkén zsebelte be, és fürdött a népszerűségben.

Május 1-én látogatást tettünk a Hétszilvafás menti Kennelben Miskolc-Lyukó-völgyben, Csabánál. A 7 felnőtt komondor mellett 9 kéthetes komondor babában gyönyörködhettünk.

Csepke és gazdái, Évi és Zsolti

Május 5-én Mezőkövesden tenyészszemle volt, ahol 20 komondor jelent meg. Köztük a mi Aranyosunk (Öreghegyi Kócos Aissa-Aranyos) és Csepkénk (Hevesi Portámkincse), akik mindketten tenyészthető minősítést kaptak.

Aranyos találkozott testvérével Andokkal. És ott volt Betyárunk lánya, Gyopár (Hétszilvafás menti).

Folyamatosan kapunk fotókat, beszámolókat Portámkincse-gazdiktól. Nagy örömmel fogadjuk a híreket, hiszen látjuk fejlődésüket, és örömmel tölt el bennünket, hogy sokan első komondoros gazdik, akiket sikerült megfertőzni a Komondorral!

Sűrű program áll előttünk. Kiállítások, fajta népszerűsítések, Hungarikum bemutatók, falunapok. Májusban megtalálhatók leszünk Szolnokon, Szilvásváradon, Pápán, júniusban Salföldön, Bugacon, amit eddig tudunk. Ígérem, mindenről beszámolok!

És persze már most kitartást, és erős kezeket, dugulásmentes fürdetéseket kívánok Kállai Katinak, a komondorszőr csodatevőjének…

Ennek a kisfiúnak Aranyos segített leküzdeni a kutyáktól való félelmét. Kisebb korában megharapta egy kutya és azóta félt. Eddig! Már megérte, eggyel többen szeretik a komondort!

Két testvér: Andok és Aranyos

Persze, a kiállítást, mint mindig, a Gubancoló kozmetikában történő fürdés előzte meg. Aranyos szőre még kialakulóban, könnyebb feladat volt rendbe tenni. A fürdést igen bátran, türelmesen fogadta. Kati “macerálós”néni igen elégedett volt a mi ügyes Aranyosunkkal, aki önállóan ment a fürdető kádba, és a kozmetikai asztalra. 

Na, de Betyár az már keményebb dió volt!  Na, nem a viselkedése miatt, hanem igazi Portámkincse színnel, és rengeteg szőrbe ragadt homokkal, földdel, meg minden mással indultunk a tisztító-szépülő fürdetésre. Ezúton is köszönjük Kállai Katinak az embert próbáló munkát! Nagyon szép, tiszta komondort kaptunk vissza. Jól dolgozott az automata mosógép… 

Persze, miért ne, szakadó eső, sár, hideg. Nem éppen komondorszőr szárító, és kímélő időjárás. Így Betyár felköltözött hozzánk, amit nem igazán bánt. El is volt fáradva kellően. Na, de vannak szükségletek, melyeket azért a lakásban nem lehet elvégezni, így este csak le kellett menni a szakadó eső ellenére egy kis sétára. Meg is lett az eredménye!   A szépen, tisztára kimosott bunda, hasaljig felázott… Na, most mitévők legyünk! Oda Kati hatalmas munkája! Törölköző ennek kevés… elő a porszívót! Betyár eldőlt, mint a krumplis zsák, amint a porszívót bekapcsoltam. 😀 2 órahosszat szívattam tincsről-tincsre a felázott rasztákat. Ki is jött belőle 2 liternyi sáros víz.  Másnap, szerdán, Aranyos is csatlakozott a panzióba. Na, Ő már kicsit problémásabb volt. Izgett-mozgott, nem találta a helyét. Láttuk, nem igazán érzi magát jól a lakásban, a szőre száraz volt, úgy döntöttünk, jobb helye lesz odahaza a kennelben. És igen! Igazunk volt.

 

Elért eredményeink:

Cserkész: 2x K1., 2x HPJ

Igen büszkék vagyunk komondorainkra, hiszen nem kis teljesítmény volt, hogy 3 alkalommal a BIS körben szereplést is meg kellett várni. Tették ezt türelemmel, igaz fáradtan, de látszott, boldogan! Hiszen a gazdáért mindent!

Kedves látogatók! Sok beszámolóval vagyok elmaradva. Próbálom pótolni.

Voltak látogatóink, akik komondort szeretnének. Andrea és férje, na és édes kis csivava kutyusuk Csoki mesébe illő környezetbe költöztek Budapestről, és nagyon várják Gubanc érkezését. Ugyancsak Budapestről látogattak meg bennünket Török Zoltán és felesége, akik szintén vidéki költözést terveznek, ahová egy komondort szeretnének. Mindkét látogató először került testközelbe komondorral. Portámkincséék szokásosan fogadták az idegeneket. Először megmutatva, hogy mi vagyunk a porta őrök, ne próbáljatok bejönni. Majd mikor látták, hogy a gazdi is itt van, boldog farok csóválással omlottak ki a kapun, hogy szagmintát vegyenek, ismerkedjenek. Aztán persze ment a tolakodás, ki kapjon többet a simizésből. Mindkét látogató család kezdeti félelmét tova űzték a cirkáló, engem szeress, simogass tolakodással. Innen már nincs menekvés!  Jött a komondorszerelem!

Megtörtént a tél előtti, tüzelés utáni fürdetés is. Zengő és Angyalka tisztult Kállai Kati kezei között.

Igen szép tiszták lettek a lányok! Kati szívét-lelkét beletette, köszönjük neki! Nem kis munka két komondor fürdetése! Pláne nem a Portámkincse komondoroké! 

Sajnos volt nagy riadalom is, mert Angyalka beteg lett. A tüzelés után méhgyulladást kapott. 1 hetes lelkiismeretes gyógyító munka után,- amit ezúton is köszönünk Dr.Suszták Béla főorvos úrnak az Imperiál egri állatkórházból, – Angyalka legyengülve, de gyógyultan hagyhatta el a kórházat. Bent hagytuk, mert napi szinten kellett volna hordozni, rázatni autóval, szegény fájós hasú Angyalkát. Naponta telefonáltunk. Aztán, amikor azt hallottuk, hogy nem fogad el enni valót, rohantunk a kedvenc főtt marha husival, hátha mi meg tudjuk etetni. Én még életemben nem örültem ennyire kutya kakinak, (sétáltattuk, és bizony megtisztelt bennünket,  amit az ott dolgozó ápolókkal nem tett,  ) és megevett két diónyi marha húst! Nagyon gyenge volt, de örült nekünk, de el is fáradt. Boldogan jöttünk haza. És innen kezdődött a teljes talpra állás. Idehaza még azért kiemelt figyelmet kapott,napi háromszori étkezést, szigorúan csak kézből!  Ez jár a lábadozó komondornak..  Szerencsére túl vagyunk ezen a rémálmon, de azért kellett majd 1 hónap ahhoz, hogy vissza kapjuk a bohókás, ugribugri Angyalkánkat!

Volt fotózás is. Jakab Flóra természetfotóssal és a két fiúval kimentünk az őszi határba, és késő délutáni fényekben készültek a művészi fotók. Tetszett a két fiúnak, hogy ők vannak középpontban. A fotókból Flóra naptárt készített.

A “Cs” alom gazdijai folyamatosan ellátnak bennünket hírekkel, hívnak tanácsokért. Örülünk neki, hogy szépen fejlődnek a gazdik örömére, és nagyon szeretik őket! Cserkész és Csepke meg is látogattak bennünket. Cserkész bejárta a porta minden zugát, és látszott rajta: én itt mindenre emlékszem! Én itt laktam! 

Csepke csak villámlátogatott bennünket, útban Kállai Katihoz fülszőrszedésre. Boldogan ugrott a nyakunkba. Megmutatott minden “tudományát”! És ez mekkora boldogság!

Meglátogattuk, és elvittük a törzskönyvet Csanád-Bendegúznak Kiskörére. Érdekes találkozás volt. Amikor megálltunk az autóval, bőszen védte a portát. A gazdija büszkén figyelte. De amikor közelebb értünk a kapuhoz, csitult a védelem. És amikor kiengedte a gazdi, megszagolt, megdermedt, és lehetett látni az arcán, ahogy bevillan a felismerés: ezeket én ismerem!! És boldog ugrálás, rohangálás vette kezdetét! Felemelő érzés volt, hogy 4 hónapig nem találkoztunk, és megismert! Nem lesz nagy termetű, de roppant arányos, izmos, formás kan, szép fogakkal, jó minőségű szőrzettel, sötétbarna szemekkel.

Kedves Látogatók!

Elmúlt a zord tél, jobb az idő, beindultak az események Portámkincsééknél. Január végén megszülettek Hétszilvafás menti Avar és Hevesi Portámkincse Betyár szerelmének gyümölcsei.  Elmentünk hát meglátogatni a már 4 hetes kis komondorkákat!  1 szuka és 1 kan kiskutya kucorgott a fűtött ólban, Lyukóvölgyben, ahol 6 felnőtt komondor vigyázza a portát. Persze ismeretlenek voltunk, és rendes komondor módjára üdvözöltek bennünket. Eszembe nem jutna próbálkozni azzal, hogy bemenjek a portára!  De a gazdi megjelenésére kezesbáránnyá váltak, és barátságosan fogadtak bennünket! Örültek a látogatóknak!  Végre a kezünkbe vehettük a kicsiket is, nagyon szép kiskutyák!  Huncutul viselkedtek. Amikor láttak bennünket, összebújtak, de amint kikerültünk a látóterükből, abban a pillanatban beindult a játék. Azóta már hallottuk a hírt Csabától, hogy önállóan járnak ki és be, birtokba vették az ő kis területüket a kennelben.

Sok szerencsét, hosszú életet kívánunk nekik!

A március is szerelemmel indult Betyár számára. Csinos Óhungarikum Tápiószecsőről járt nálunk, reményeink szerint sikerrel. Híradással leszünk!

Március 3-án látogatást tettünk a kozmetikában Katinál. Ismerkedés a “macerálósnénivel”, és a hellyel, ahová járni fogunk. A kennelben ugráló fekete gombócok igen hevesen üdvözöltek, de azért megnéztem őket. Ma, március 4.-én Elmentünk kajáért Budapestre. Igen nagy kaland volt sétálgatni, villamost megcsodálni, sok-sok autót megbámulni! Aztán irány Újpest, Bársony tesó, és Erika! Bársika igen kedvesen, játékosan fogadott! Aztán lassan én is ráéreztem a játék ízére, milyen jó buli egy tőlem sokkal nagyobb komondorral futkározni! Igen elfáradtam, ki is dőltem Erikánál. A hazafelé úton ugyan próbálkoztam a gazdiék ölébe eljutni, de lassan rájöttem, sajnos nem megy! Valami nem enged előre jutni! Így elaludtam, teljesen hazáig! Nagyon élménydús, fárasztó, de jó nap volt! – Aranyos

A “macerálósnéninél” járt Aranyossal Legényünk is, egy kis “ruha igazításra”. Meg kellett tépegetni, és rövidebbre nyírni a szőrét. Nagy mennyiségű szőrzettel rendelkezik, és, hogy kevesebbet kelljen cipelnie, és ne legyen olyan melege, pár centit kurtíttattunk belőle. Látszik rajta, hogy mennyivel boldogabban, könnyedebben szaladgál!

 Tegnap pedig István és Lilla látogatott meg bennünket Hatvanból!  Mindig örömmel várjuk őket! És persze komondoraink is ismerősként üdvözlik már őket! Angyalka hozta a formáját, hol István, hol Lilla nyakában kötött ki, két lábon. Zengő kiharcolja magának az elsőséget: – Engem simizz!  Lábbal, és hanggal jelzi: ne hagyd abba még! Legény ráül a vendég lábára, majd egy-két kedves szó után eldobja magát, és fekve várja a simogatást. Betyár is sorakozik, de azért közben rá-ráfut a kapura, mutatja, milyen ügyes és éber portaőr.  Aranyos a többieket látva, hogy mennyire örülnek, hasak alatt, hátak felett, de elér a célhoz, a vendégek keze alá.  Szép délutánt töltöttünk együtt, és a lehető legnagyobb dicséretet kaptuk:

Nagyon szívesen mindent, és mi is köszönjük a lehetőséget, hogy ott lehettünk! Lillának már Jászapátinál hiányzott minden, amit ott kapott, átélt, és most is mondja és kérdezi: – Apa, neked is hiányzik…..? – Igen, hiányzik! – István

Én azt hiszem, e pár sor elárul mindent! 

3 hete van nálunk Aranyos. Egy nagyon életre való, kedves, és kitartó komondorlány!  A kölyökkutyák összes huncutsága benne van. Játék, rágcsálás, nadrágszár huzigálás, a fogak erejének próbálása, (kis csipkedések). Az utóbbiról folyamatosan szoktatjuk le, mert lesz Ő még nagyobb is!  Az étvágya kitűnő. 2 kacsacomb meg sem kottyan. Tücsökkel, a kis shih-tzuval vannak nézeteltérései az ennivalónál. Keményen megvédi, ami az övé! 1 hete vannak mind az öten együtt az udvaron (tüzeltek a szukák), de már most okosan eltanulta, ha mozgás van az utcán, szaladni kell a kapuhoz, és ugatással jelezni: ne is próbálkozz! Mi erősebbek vagyunk! Szóval, ez a 3 hónapos komondorlány ugatva őrzi a portát a nagyokkal.

Egy nagy bánata van, a nagyok nem játszanak vele. Marad Tücsök, a labda, a plüssjáték, és persze a fakanál, és az üres ásványvizes flakon. Na, ez nagyon jó játék! Zörög-csörög, elpattan, fel lehet dobni, szájban hurcolni. Ha elfárad, bebattyog a faházba, feltelepszik a heverőre és alszik, mint a tej, amíg munka nem akad!

Aranyosunk belakta a portát, beilleszkedett a falkába. ITTHON VAN!!!! 

Kedves Látogatóink, Olvasóink!

Kicsit ugyan el vagyunk maradva az élménybeszámolókkal, de igencsak eseménydús időszakon vagyunk túl!

Kezdem azzal, hogy január 20-án ellátogattunk az Öreghegyi Kócos kennelbe, hogy új kis családtagunkat válasszuk ki, egy kis komondorlány személyében. 9 eleven, 4 lábon guruló hógombóc fogadott bennünket! Egyik aranyosabb volt, mint a másik! Látszott rajtuk, hogy milyen jól érzik magukat a 2,5 ha-os területen, anyjuk és Kávé társaságában. Kíváncsi örömmel futottak hozzánk. Mi, szívünk szerint elhoztuk volna mind a 9 kiskutyát, de hát rájuk is várnak a gazdijaik! Nagy boldogság volt a kezembe venni a kis Aisát, akinek én az Aranyos hívónevet választottam, apai nagymamája emlékére. Elmondtuk, hogy hamarosan jövünk érte.

Február 14-től pedig elkezdődtek a már nálunk hagyománnyá váló FEHOVA CACIB kiállítás előkészületei. Kedden, 3 hónapnyi kihagyás után Betyár megjelent a kozmetikában. Boldogan üdvözölte Katit, és aztán jöhetett a feketeleves.  Mert bizony a kemény téli korom, sár igen szürkévé varázsolta a szőrét! Megdolgozott kozmetikus és Betyár is a szép, fehér szőrért! Mivel a komondor szőre nyáron sem szárad könnyen, hát még télen, így szobakomondor volt majd’ 1 hétig, Picur “nagy örömére”!  Igen gyorsan tudatta Betyárral: “-itt én vagyok itthon, te csak vendég vagy, úgy is viselkedj!”

Betyár elért eredményei: 3 x Res.CAC, 3 x Res.CACIB cím, a Dr.Ócsag Imre emlék kiállításon pedig CAC cím!

A szobakomondorként eltöltött majd 1 hét után boldogan vette tudomásul, hogy szaladgálhat, ugathat, őrizhet az ő portáján! A szabadság nem tartott sokáig, mert először Zengő, utána pedig Angyalka kezdett el tüzelni. Így kennel-fogság! Éjjel a lányok őrködnek, egyik nappal Legény, másik nappal Betyár védheti a lányokat, és a portát. 

Elérkezett az idő, hogy elhozzuk Aranyost. Úgy beszéltük meg a férjemmel, hogy csak a kiállítási idő után hozzuk el, hiszen nem tudjuk, hogyan fogadják a többiek, és nekünk is több időnk lesz foglalkozni vele. Boldogan keltünk útra.  Aranyosnak a fülébe súgtam, köszönj el anyukádtól, a tesóktól, mert mától más környezetben, más komondorokkal, más gazdikkal fogsz élni! De azt garantáljuk, hogy boldog életed lesz nálunk! Mi mindent megteszünk ami tőlünk telik, hogy hosszú, tartalmas, boldog életed legyen nálunk!

Megérkezésünkkor a kapuban fogadta először Betyár a kis jövevényt. Bátran indult ismerkedni Aranyos. Semmi gond… Betyár megszaglászta, aztán elballagott. Jött Legény. Ő is ugyanígy cselekedett. Na, most pedig engedjük a lányokat. Zengő, ahogy szokta, morrantott egyet: vedd tudomásul, itt én vagyok a főnök! Angyalka is megszaglászta, kísérgette. Tücsök pedig, aki egyébként mindenkit játszótársnak néz, most kicsit nehezményezte, mit keres ez itt??? Kellett pár nap, amikor a duzzogás elmúlt, és játszótársra leltek egymásban.

Aranyos bátor, élelmes, ügyes, “nem félek semmitől, és senkitől” csajszi!  Megismerkedett új otthonának minden szegletével. Bár látszik, hogy a testvérei hiányoznak, nincs kivel játszani.  Igaz, most már Tücsök játszik vele, de azért igényli az összebújást, együtt futást. Nem hagyjuk unatkozni, visszük kirándulni, hogy szokja az autót, szokja a különböző szagokat, zajokat, és a póráz hatalmát.  Nem oda megyek ahová én akarok, hanem oda, ahová a gazdi.

A hétvégén pedig elvisszük Legénnyel a kozmetikába. Hadd szokja a kozmetikust, Katit, hogy babrálnak vele. Persze még semmi fürdés, csak ismerkedés. Mert reményeink szerint sok-sok kiállításon fog szerepelni.

Köszönjük, Szabóréti Csahos Hófehérke, és Szentmiklósi Kéktavi Magor, és persze Pogácsás Mónika, ezt a csodálatos kis Aisa Aranyost!