Posts Tagged ‘komondoros történet’

PostHeaderIcon A cseperedő “Cs” – alom – 2. rész

Kedves Látogatóink! Folytatom a beszámolómat, hiszen van bőven élmény, mesélni való.

komondor_nagyvazsony2Szeptember 23-án Nagyvázsonyba látogattunk, Szent Mihály napi marha nagy behajtás, és szüreti mulatságra. Gyönyörű Balaton felvidéki település. Kedves lakói nagy szeretettel fogadták a fajta bemutatóra érkező magyar pásztorkutyás gazdikat. komondor_nagyvazsony3Fábry Szabolcs polgármester úr pedig rögtön, amint meglátta Aranyosunkat, és Betyárt, eldöntötte, neki kell komondor! :-) A fajta bemutatón össze szokott párosként sétált Aranyossal. Amikor csak tehette, vissza-vissza tért hozzánk, és dögönyözte, szeretgette két komondorunkat, de a szívébe mi úgy láttuk, Aranyos lopta be magát jobban! Megcsodálhattuk lovas hintóikat, mellyel séta kocsikázni lehetett. Volt itt főző verseny,népdal éneklés, önfeledt tánc, és a rendezvény befejezéseként behajtották a marhacsordát, melyet komondoraink érdeklődéssel figyeltek. Méltó befejezése volt a hagyományőrző rendezvénynek! Köszönjük a lehetőséget, (Keve Gábornak) hogy részt vehettünk, nagy élmény volt! Fábry Szabolcs polgármester úrnak pedig a vendéglátást.

komondor_nagyvazsonySzeptember 30-án Kunhegyesen voltunk Betyárral, Szent Mihály napi vigadalomban, mint Hungarikum, magyarfajta bemutatón. Nagyon jó hangulatú rendezvény volt, sok-sok kedves emberrel. Szívélyesen invitáltak bennünket a főző verseny résztvevői, kóstoljuk a sok finomságot, amit főztek. Igen nagy feltűnést keltettünk Betyárral, mert ahogy a helyiek mondták: ritkán látnak komondort erre felé… Reméljük, hogy sikeres volt fajta bemutatónk, és többen gondolkodnak el azon, hogy ezt az ősi magyar fajtát választják társuknak, portájuk őrének.

Következő látogatásunk Veszprémben volt, a már hagyománnyá vált Szent Mihály komondor_nagyvazsony4napi behajtási pásztorkutya bemutatón október 1-én. Ennek a bemutatónak minden évben igen nagy a látogatottsága. Voltak olyan látogatók, akik már ismerősként üdvözöltek bennünket, és Betyárt.

 

A Cs alom gazdijai rendszeresen küldik beszámolóikat, és fényképeiket a “kicsikről”. Így mi is részesei lehetünk fejlődésüknek, életüknek.

komondor_nagyvazsony5Október hónapban először Csermely törzskönyvét vittük el Timiékhez Érdre. Nagy Örömmel fogadott bennünket a két komondor, Csermelyünk, és Inas. Csermely komondorunk nem változott semmit, azon kívül, hogy nagyra nőt, ugyanolyan szeleburdi, ugribugri, vigyorgó, kakaós csiga farkú, boldog komondorlány! Timiék elmondása szerint illik rá a törpördög becenév. Inassal nagy egyetértésben élnek, és persze ne felejtsük el Kaktusz macskát sem.

Köszönjük Timi és Tamás a lehetőséget, hogy otthonában láthattuk Csermelyt, aki igen bájosan tud mosolyogni. Én nem is vagyok rossz nézéssel.

komondor_nagyvazsony6Következő úti célunk Hatvan, Cserkész. István és Gabi két évet vártak erre a komondor fiúra. Büszkén mutatták, mekkorára nőt, milyen területe van. Persze Cserkész is megmutatott minden “rosszaságot”. :-) Látszik, hogy boldog élete van.

Ez nagyon jó érzés egy tenyésztőnek, hogy látja, és hallja, hogy milyen szépen nőnek, őrzik a portát, szeretik a gazdát, és a gazdi is büszke, és nagyon szereti a komondor kölyköt, amit mi nevelgettünk, dédelgettünk nekik. Legyen hosszú, boldog életük!

komondor_bercMeglátogattuk Betyár testvérét Bércet Pásztón. Gyönyörűséges, hatalmas szőrmennyiséggel rendelkező komondor fiú, aki nagy vehemenciával védi gazdái házát. Örülünk, hogy láttunk Bérc!

És végül: őszi fotózás volt a két fiú részt vételével a határban. Fotó: Jakab Flóra természet fotós. Nagy élmény volt a két fiú, Betyár és Legény fotózása az erdő szélén, őzek járta határban. Nagy érdeklődéssel szaglásztak, nézelődtek a számukra ismeretlen területen. Volt szabadon futás, fegyelmezett pózolás. El is fáradtak rendesen. Legközelebb a lányok kerülnek sorra.

 

komondor_par1komondor_par

Ezekért a maradandó élményekért köszönet illeti: Udvardiné Lukács Ilonát, Keve Gábort, akik lehetővé tették a fajta bemutatókon való részt vételünket, Portámkincse gazdikat a fotókért, a beszámolókért, melyekkel meg kacagtatnak bennünket, Jakab Flórának a csodás fotókért, Kállai Katinak, hogy tisztán, ápoltan jelenhessenek meg komondoraink, és nem utolsó sorban komondorainknak, hogy vannak nekünk!

A sok utazgatás közben azért itthon is történnek dolgok. Jönnek látogatók, akik Portámkincse kis komondorokat szeretnének majd haza vinni. Reményeink szerint 2018. tavaszán, április-május környékén várható Angyalka-Legény párosításból.

PostHeaderIcon Parádés poszt a pajkos Portámkincse-Pindurkákról

Szép nyári napokat kívánok, Kedves Látogatóink!

Portámkincsééknél mozgalmasok a napok, mert a lurkók igen gyorsan nőnek, és nem csak testileg, de huncutságilag :-)  is! Aranyosunk pedig remek társ a rendetlenségben! :-) Na, de kezdjük az elején!

Az elmúlt két hétben három gazdijelölt látogatta meg leendő kiskutyáit. Itt volt Gabi, Lilla, István, Évi, Erik és Timi, akik már alig várják, hogy portájukon tudhassák valamelyik csöppséget. :-) Boldogan, minden félelem nélkül fogták közre a látogatókat, és kezdték rángatni a nadrágszárakat, megrágcsálni a feléjük nyújtott kezeket. Megmutatták a kecsketej-ivászatot, hogy tudnak egy ütemre lefetyelni, és milyen gyorsan kiürül a liter tej a tányérból. Aztán jöhet a móka: egymás gyömöszkölése, ráncigálása, majd hirtelen álomtündér suhint a pálcájával, és ott alszanak el, ahol éppen vannak. :-)

Megkapták az első oltásukat 6 hetes korban, amit észre sem vettek, és megvolt a következő féreghajtás. Fogacskák már mindenkinél kint vannak, még Pindurkának is, aki már nem olyan pindurka. :-)

Megtörtént a nevek kiválasztása. Van, akinek a gazdi választott, van két keresztszülőnk, és persze mi is névadók vagyunk: Cserkész, Csanád, Csillagsugár, Csoda-Zengő, Csermely és Csepke a teljes névsor.

Az étkezésről annyit, étvágyuk változatlan! :-) Napi 2 liter kecsketej, bár ebből fogyna több is, de most már inkább a darabos evésre kellene áttérni. Jöhet a főtt csirkecomb, -szárny, karajcsont, darált marhahús, pulykával. És persze napi egyszer áztatott bébi száraztáp, ami nem annyira nyerő, de ha nagyon éhesek, elfogy. :-) Persze trükközünk vele, mert a főtt hús levébe áztatom be, vagy kecsketejbe. :-) És bejött az étrendbe a töpörtő is. Az nagyon finom ám! :-) Na és a karajcsont!!! Lehet vele fogat élezni! Igaz, a csont még nem megy, de a husit leszedik róla. A héttől pedig étrend-kiegészítőnek kezdjük adni a csontok és ízületek fejlődését szolgáló kálcium-foszfor port. Mi a féreghajtások után, a bélflóra helyreállítására Probiotikum pasztát adjuk.

És persze beindult a szőlőtőkék háncsolása. :-)

A nehéz sorsú komondorgyerekek mindennapjai nemcsak evéssel telnek, hanem most már egyre több játékkal. :-) A 430 m2-es terület minden szegletét felfedezték már. Belakták a portát. A nagyok nem tudják hová bújjanak az őket piszkáló, szőrt huzigáló, vakogó gombócok elől. :-) Egyedül Aranyos az, akinek felhőtlen boldogság az apróságok csillapíthatatlan játékvágya! Hiszen Ő is egy nagy testbe bújt gyermek még! Nem is tudom, mit fog kezdeni magával, ha elmennek az apróságok! Azért oda kell figyelni rájuk, mert Aranyos csak nagyobb :-) és testméretéből adódóan erősebb. Bár óvatos, vigyáz, de előfordul, hogy a játék hevében elfelejtkezik magáról, akkor aztán van visítás, inalás! De ez csak addig tart. :-) Aztán újra támadás!! :-) Van, amikor 4-5 kis rosszcsont huzigálja, harapdálja Aranyos fülét-farkát. Csúsznak, másznak rajta, Ő pedig fekve, kényelmesen veszi fel a kesztyűt a töpörtyűkkel. :-) :-)

A másik játszótárs Tücsike lenne. Meg is lepik rögtön, ha kijön az udvarra, de mivel már termetesebbek nála, fél tőlük, bebújik a szék, asztal alá. Na, akkor hasra vágják magukat, és kivágják a magas C-t! Fülsértő vakkantgatásba kezdenek! Gyere-gyere játszani! :-)

Picur hercegnő is felszorult az asztalra. :-) Rögtön észreveszik, hogy új játéklehetőség, de bizony gyorsan helyre rakja őket! :-) Meghökkennek, hogy a tőlük kisebb szőrgombolyag hirtelen milyen méregzsákká változik, és elkullognak. Aztán próbálkoznak Betyárral, Zengővel, Legénnyel, de ők erélyes morgással jelzik: megálljatok kis vacakok! :-) Mi már tekintélyt parancsoló portaőrök vagyunk, nem játszópajtások! :-) Azért nem adják fel, egy-egy bátor gyereknek sikerül felmászni a nagy testre, onnan leszánkázni, aztán gyorsan tovább állni. :-)

Nem mondom, hogy unatkozunk! Úgy szeretek leülni közéjük! Azonnal közrekapnak, és rágcsálják a papucsomat, lábamat, nyalogatják a karomat. huzigálják a nadrágomat. Megböknek az orrukkal: – itt vagyok! Kérek egy simit!! :-) És az ember mindent elfelejt olyankor, csak szeretet van, és békesség… :-) Már most rossz belegondolni, hogy hamarosan útrakelnek, és megcsendesül a porta!  Elköltöznek új otthonukba, ahol már nagyon várják őket! :-)

Pindurkáról annyit mondanék, igen szépen fejlődik. Ő az első , aki a tányérnál terem, és utolsó, aki elhagyja. Akkora pókhasat tud rakni, hogy széle-hossza egyforma! Ha ki akarják szorítani a tányértól, erős morgással jelzi, engem innen el nem túrtok! Bizony! Aki erővel nem győzi, az hanggal helyettesíti! Játékban sem hagyja magát, igazi kis hörcsöggé válik. :-) Szeret ölben lenni, megszokta. :-) :-) :-)

Tegnap látogatóink voltak, a Pásztor család: 4 gyermek és a szülők. Volt ám élet az udvarban! Aranyoson látszott a boldogság: “- De jó, új játszótársak!” Minden gyereknek jutott a kezébe egy kiskutya. Pannának rögvest Pindurka lett a kedvence, Ferkó pedig Aranyossal barátkozott össze nagyon. Gyönyörű este volt! Kifáradtak a gyerekek, és a szőrös gyerekek is. Amikor elköszöntünk a vendégekről, a kicsik egy kupacban ültek mind a hatan a terasz végén, és várták a hívó szót: gyertek-gyertek! Máskor egyenként kell berakni őket a faházba, most omlottak a jelszóra! Éhes volt a pocak, és fáradt a test. :-) Nem is volt most hisztizés a bezárás miatt! Gyors csamcsogás, aztán néma csend!

Köszönjük Kata, Feri és gyerekek ezt a szép estét!

Kedves Olvasók! Bár hosszan tudnék még mesélni, de majd két hét múlva ismét jelentkezem. Akkor elújságolom, hogy melyik gazdi melyik kiskutyát választotta, hiszen a jövő héten elérkezik ez az idő is! Köszönöm hogy elolvasták, remélem, sikerült valamennyit átadnom abból a sok élményből, amit napról napra átélünk ezekkel a csoda kis lényekkel! :-) :-) :-)

PostHeaderIcon Az egri Komondor Fesztiválról, tömören

Aranyos a fesztiválon

Május 27-én, Egerben, az Érsek-kertben Nemzetközi Komondor Fesztiválon vettünk részt. Csodás környezetben, jó ismerősök, barátok társaságában, kellemes hangulatban telt az idő.

Aranyossal vettünk részt a fesztiválon, aki szuper ügyes volt! :-) Büszkék is vagyunk rá! Nem igazán izgatta, hogy idegen helyen van. Érdeklődve szimatolt mindenfelé, figyelgette a sok idegen komondort.

A ringben is fegyelmezetten, szépen viselkedett, pedig most látott ilyet először. A bemutató alatt figyelte a gazdit, hogy mit is kell csinálni. Látszott rajta, mennyire élvezi a körbefutást! Jó mókának fogta fel.

A bíró röviden összefoglalva így ítélte meg: ami lényeges, és fontos, az jó rajta. Büszke volt a tenyésztője, Pogácsás Mónika is, aki eljött őt megnézni. Szeretettel üdvözölték egymást. El is fáradt kellően, mikorra hazaértünk. Emlékezetes nap volt, jól éreztük magunkat! :-)

komondor_aranyos1 komondor_aranyos2 komondor_aranyos3 komondor_aranyos4

PostHeaderIcon Novemberi komondor-hírözön

Kedves Látogatóink!

Szerettünk volna örömhírekkel szolgálni, de az élet másképpen akarta! Sajnos nem sikerült komondorbabákkal elárasztani az oldalt! S bizony, hiába várt 14 gazdijelölt a jó hírre. Van, aki már 2 éve! Szomorúan írtam meg a leveleket. Sajnálom a csalódott leendő gazdikat! :-( Azért az ürömbe vegyült egy kis öröm is, mert van, aki – velünk együtt – nem adta fel, és vár tavaszig! Megtiszteltetés, és öröm! Reménykedjünk, hogy a tavaszi napsütéssel eljönnek a komondorbabák is! :-)

Legyen azért egy kis vidámság is: látogatóink voltak Észtországból – Siiri és családja: férje, és három kicsi gyermeke. Látszott rajtuk, hozzá vannak szokva a nagyméretű kutyához, hiszen az első alomból született Aszú – akinek anyja Zengő, apja Daliás, angyalkánk pedig a testvére -, náluk lakik már 4 éve! Kalandosan indult a látogatás… Először nem vettem észre az üzenetet, ami nagyon bántott, mivel mi is szerettünk volna találkozni Siiriékkel. De rá két napra, Horvátországból hazafelé tartva, csak beugrottak, hogy Siiri szavaival éljek:  “megnézzék, milyen családból is származik Aszú, aki náluk teljes jogú családtag egy labrador kutyussal együtt!” komondor_portamkincse1  Elmesélték, hogyan védelmezi Aszú az öreg labrador barátját, és őrzi a család háziállatait. A szomszéd kutya látogatását (ami nem tetszik neki), úgy rendezi le, hogy megfogja a grabancát, és kirakja a portáról! :-) Nem agresszíven, hanem udvariasan! Ha a szomszéd nem ért belőle, megismétli! :-) A gyermekeket imádja, óvja, védi! Nagy öröm és melegség járta át szívünket, hogy ilyen jó véleménnyel vannak Aszúról. Ígérték, ha tehetik, jövőre ismét meglátogatnak bennünket, mi pedig szeretettel várjuk őket! Nem kicsi a távolság, 2200 km! Három kicsi gyerekkel, autóval…

Siiri Erm: “Köszönjük, hogy ott lehettünk. Öröm volt latni, milyen jokedvu es jolnevelt csaladbol szarmazik a kedves kutyank. Jokivansaggal havas Esztorszagbol :-)

Mindenszentek előtt pedig meglátogatott bennünket Kállai Kati és Édesanyja, mert “úgyis útba estünk! ” :-) És szerintem teljes elvonási tüneteik vannak, hiszen Betyár rendszeres, a többiek alkalmi látogatók náluk egy-egy fürdés erejéig. :-) komondor_portamkincse2 Amikor az autó megállt a kapu előtt, jó komondorokhoz híven “tépték” a kerítést, védték a területüket. Na, de amikor kiszálltak az utasok, rögtön hatalmas kezesbáránnyá változtak, borzasztó fenékrázással, és a tőlük megszokott ugribugrival fogadták őket! :-) Jött a tolakodás, ki kapjon több simit! :-) Legény, aki a legbizalmatlanabb a falkából, Kati anyukájához “hozzáragadt” és nem tágított! :-) Betyár pedig Kati kezeit vette birtokba! :-) A lányok pedig irigykedve nézték, mikor kerülnek végre ők is sorra.. :-) A vendégek elmentek, a komondorok elballagtak a kaputól, egyedül Betyár nézett a távolba, hátha visszajönnek még…

Újabb jó hír!!! Lengyelországból! Bátorunk reklámfilmsztár lett!!! Igaz, csak pár másodpercre látható, de nagy öröm számunkra, hogy a portánkról elszármazott komondort nézték ki a filmesek!!!

Köszönjük, hogy időt szántak ránk, és elolvasták rövid híreinket!

PostHeaderIcon Májusi Hófehérkék

Éljen a tiszta komondorbunda!

Itt a május – bár az idő sajnos, nem mindig tavaszias -, és úgy döntöttünk, hogy éppen ideje lemosni a téli kormot komondorainkról. Most, első körben a két lányt érte a szerencse. A kozmetikus néni úgy gondolta, hogy besegít a fuvarba, és mivel úgyis a környéken jár, pénteken este elviszi valamelyik lányt, ottalvósra, szombaton pedig mi cseréljük meg őket. Meg is érkezett: nagy-nagy örömmel, és kíváncsisággal fogadták Portámkincse lakói. Azonnal ismerkedni kezdtek. Persze, Betyár már találkozott Katival, így ő ismerősként üdvözölte. A többieknek is igen szimpatikus volt. Eljött az indulás órája, és a választás Angyalkára esett. Póráz a nyakba, és nyomás az autóba! Kicsit megszeppenve vette tudomásul, hogy neki most idegenekkel kell elmennie, de azért szót fogadott. Telefonon értekeztünk: minden rendben ment az úton, a megérkezésnél, terület felfedezésnél sem volt probléma.

Másnap beszéltünk Katival, hogy mikorra mehetünk érte, és ekkor jön az éjszakai történet! Bizony Angyalka rádöbbent, hogy neki most ott kell aludnia, idegen helyen, ahol pulik csaholnak és sehol a többiek, sehol a gazdi! Menekülőre fogta a dolgot! Mit neki az 1,80-as kerítés, hiszen otthon is légiparádézik! Megsajnálta a kozmetikus néni, és kiengedte az elkerített szabadtéri kennelből. Mivel az autó csomagtartója nyitva volt, Angyalka rögtön be is lőtte magát! Gondolta, itt biztonságban van, hiszen ezzel a valamivel hozták őt el, ezzel is fog hazakerülni… logikus! :-) Megnyugodva, kinyújtózva elfeküdt benne.

A fürdés, szárítás már akadálymentesen zajlott. Aztán megjöttek a gazdiék! Volt ám öröm, és ugribugri! Nyílt az ismerős jármű csomagtartója, és zsupsz, Angyalka bent termett, “mehetünk!!!” – fejjel, boldogan ült benne. Hazaérve rögtön munkához látott, és mindent megugatott, éberen figyelve, hogy a gazdik látják-e… “- Ugye milyen jól végzem a feladatom? Nem szabad engem elvinni sehová!” Önelégülten feküdt ki az udvar közepére a tiszta “ruhájában”, és teljes hosszában kinyúlva, édesen aludt el.

Másnap reggel Zengővel indultunk. Minden komondorunk – szokásához híven – a kapuhoz szaladt, egyedül Angyalka, aki egyébként máskor az első, most óvatosan kukucskált hátulról, tisztes távolságból, “- engem innen ugyan nem visztek el!” – tekintettel. :-) Csak akkor merészkedett közelebb, amikor megbizonyosodott róla, hogy Zengő kerül a csomagtartóba!

Ő is jól viselkedett, együttműködött a fürdésben, és ennek eredménye a szép, tiszta szőrzet.

A két fiú tisztulása még várat magára. Legényt a nagy szőrtömeg miatt csak a kánikulában lehet fürdetni, hogy rendesen és gyorsabban megszáradjon. Betyár kiállításra megy június 11.-én Salföldre, előtte kerül majd sor a fürdetésére.

Olyan gyönyörű hófehérek lettek, mint egy menyasszony!

komondor_tiszta2

Zengő, tisztán, szárazon!

komondor_tiszta3

Zengő éppen a fürdés fáradságait piheni

komondor_tiszta1

Angyalka vakítóan fehér!

komondor_kedves

Legény még nem fürdött, de ezen a fotó annyira kedves, hogy muszáj volt feltenni!

PostHeaderIcon Tavaszi babaváró komondor módra

Múlt hét kedden kedves látogatóink voltak Hatvanból. Petra és István jöttek el hozzánk, mert komondoros gazdik szeretnének lenni. A Hevesi Portámkincse Komondor Kennel tagjai mintha megérezték volna, hogy milyen céllal jöttek a látogatók, kitörő örömmel fogadták őket. Angyalka persze rögtön nyakába ugrott Petrának. Betyárunk már ismerte Istvánt, hiszen a FeHoVán találkoztunk, beszélgettünk, és már ott megcsodálták őt. Legény sem volt most annyira bizalmatlan. A végére nagy barátság alakult ki István és közte, amit lábra üléssel és vigyorgó pofával tudatott velünk. Zengőnk Petrához vonzódott.

komondor_latogato9b komondor_latogato9a

Alig várják, hogy eljöjjön az idő, és egy kis hógombócot vihessenek, aki méltó családtagként, hű őrzője és védője lesz portájuknak. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Berni pásztor fajta után a komondort választották, és ebben a döntésben Betyárunk kiegyensúlyozott természete, komondoraink mérete és szeretete, egyénisége segítette őket. Biztos vagyok benne, hogy nem okoz majd nekik csalódást e másik fajta választása!


Szombaton (2016. március 12.), ismét izgalmas nap köszöntött a portánkra, mert  vendég komondor hölgy költözött be hozzánk ideiglenesen: Tatár-Dombi Alina, hétköznapi nevén Bundika, Szlovákiából. A lányok nagyon örültek az új jövevénynek, na de a fiúk…

Zoli, a gazdija, már tavaly kinézte Betyárt, és a FeHoVán ismét lenyűgözte. Szóval, kinézte őt vőlegénynek Bundikához. Eljöttek hát háztűznézőbe, de Legényünk robusztus mérete is igen-igen megtetszett neki! Így ránk bízta a döntést, hogy ki legyen a boldog férj… DE MAJD BUNDI VÁLASZT!

Ha létre jön a nász, ígérem, azonnal tájékoztatunk mindenkit!

komondor_hazaspar komondor_hazaspar2

PostHeaderIcon Micsoda buli!

A Portámkincse komondorok őszi “térhódítása”

Régen várt pillanat érkezett el Portámkincséék életébe. Mint minden ősszel, amikor kiürül a kert, és még nincs elművelve, birtokba vehetik az addig tiltott zónát! Annyira tudják, mikor érkezik el ez az idő! Toporognak a kertkapuban: – Mikor mehetüüüünk mááár?!! És amikor az engedély megkapják, mint a szélvész, rohannak birtokba venni az eddig elzárt területet. Angyalka – a fő Mókamiki -, rögtön játékosra fogja a dolgot! Betyár és Tücsök ebben jó társak.

komondor_játék2 komondor_játék3 komondor_játék4 komondor_játék5 komondor_játék6 komondor_játék7

Engem mindig különösen jó érzéssel tölt el az önfeledt játék látványa! A hatalmas szőrcsomók ugrabugrálása, lendületes futása mosolyt csal még annak az arcára is, aki esetleg nagyon fáradt, vagy valami bánata van. Az ember csak mosolyog: – Húú, micsoda buliba csöppentünk!

Na, de mint minden jónak, ennek a kis hancúrnak is végeszakad. Bezáródik a kertkapu, a komondorok sorban elfekszenek a teraszon. Kifáradtak. Jön a vacsora, aztán egy kis szusszanás, és kezdődik az éjszakai műszak. Holnap talán ismét kinyílik a kertkapu… talán… (Besenyeiné Kati)

 

PostHeaderIcon Őszi készülődés a Portámkincse Komondoroknál

Október elseje van, szerdai nap. A kis csapat útra kél Budapestre, a kutyakozmetikába, Zengő és Tücsök fürödni mennek! Picur pedig elkíséri őket. Úgy gondoltuk, hogy a tél beállta előtt még Zengőt is rendbe tetetjük. Fürdött ugyan a nyáron, de a ” ruha” már bizony bekoszolódott. Igen nagy tolongás volt a kapuban, az autó hangjára, mindenki jönni szeretett volna! A most a két szerencsés utazó Zengő és Tücsök.

Zengő és Picur már tudták az utat. A kozmetikában már javában folyt Avar szépítése, aki a szombati kiállításra készült. Avar Monorierdőn lakik, Katona Adélék portájának hű őre. Lassan két éves szuka. A két “lány” békességben megfért, és osztozott a fürdőkádon! Mint mindig, nagy szeretettel és szakmai hozzá értéssel – nem kevés munkával -, szép tisztává varázsolták a két komondort. Na és persze Tücsikét is. Hogy Picur sem maradjon ki a sorból, kapott egy ajándék fésülést! :-) A megszépült Zengővel elindultuk meglátogatni lányát (akit azóta nem látott, hogy új otthonába került), Bársonyt!

Erika, a gazdi és Bársony nagy-nagy kíváncsisággal és szeretettel fogadta a kis csapatot. Bársika igen meglepődött, amikor Zengő belépvén a kapun, a szokásos szaglászás után, mint domináns szuka, lemorogta Bársonyt. De jött a felmentő sereg Tücsök képében, és igen hamar jó játszópajtásra leltek egymásban. Gyorsan hatalmas hancúrparti kerekedett! Zengő viszont a terület felfedezésével volt elfoglalva. Oda-odaszaladt hozzájuk, de a játékba nem kapcsolódott be. “Öreg vagyok én már ehhez, a magam 6 évével!”  :-) Picurka is a maga 8 évével, csak távolról szemlélte a fiatalok önfeledt játékát.

Na, de mint minden jónak, ennek a látogatásnak is vége lett, indultunk haza. Kitörő örömmel fogadtak az otthon maradottak, Legény, Betyár és Angyalka.
Szombaton (október 3-án) ismét izgalmas nap elé nézünk, hisz Betyárral megyünk Vecsésre, a Hungária Komondor Klub Speciális CAC kiállítására, melyről szintén be fogunk számolni! 😉

komondor_latogato2komondor_latogato komondor_latogato1  komondor_latogato3

PostHeaderIcon Hogyan választott ki bennünket Zengő?

Legelső komondorunk, Zengő, éppen ma ünnepli 6. születésnapját!!!

komondor_zengő4

Zengő 6 éves!

 – Ez alkalomból szeretném elmesélni a kislány hozzánk kerülésének történetét –

A szüleink háza sajnos megüresedett. Hogy ne maradjon őrizetlenül, keresgélni kezdtünk megfelelő őrkutya után. A férjem (Besenyei László) hónapokig bújta az internetet, olvasgatta, melyik kutyafajta is lenne jó erre a feladatra. Rátalált a komondorra (nem volt könnyű a tenyésztő kiválasztása sem). Aztán februárban elém állt, és azt mondta nekem: “- Megtaláltam a megfelelő kutyát, és a tenyésztőt is!” Igazából a kennelnév fogott meg minket (Mátyás Király Udvari Komondor), mivel egyáltalán nem ismertünk tenyésztőt. “- Komondor lesz a portán?!” Én, megmondom őszintén, nem örültem neki! “- Az a loboncos kutya?” – felkiáltással fejeztem ki nemtetszésemet! Később azonban elkezdtem nézegetni komondoros fotókat, videókat, és kezdett egyre szimpatikusabb lenni a “nagy maci” kutya! Szép havas, hideg februári reggelen elindultunk Tatára, kölyköt választani. Fiúcskát, 10 heteset. Még idehaza megbeszéltük, hogy a Zengő, vagy a Boglya nevet fogja viselni.

A kapuban két hatalmas kan ágaskodott. Gondoltam, ezektől tényleg nem mer bemenni illetéktelen! A tenyésztő körbevezetett a portán, és megmutatta állományát. Megálltunk a 10 hetes kiskutyák kennele előtt. Hú, ezek már nem is olyan kicsik! És a szőrük, mint a jegesmedvéé! Beszélgettünk, érdeklődtünk a fajtáról, és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy “fürtös” nagyobbacska komondor odaült az ajtóba, és kitartóan nézett ránk!

Na, de eljött a választás ideje! “- Akkor hozok ki nektek fiúkat, és válasszatok!” Én mondtam a férjemnek, hogy szívem szerint ezt a komondorkát vinném, aki hűségesen üldögél, s nem tágít az ajtóból. Mondja a tenyésztő: “- Ő is elvihető, de lány, és már 5 hónapos! De kihozom!”

És ez a “fürtös” komondor leült a lábunkra, térdünkre hajtotta a fejét! Ránk nézett, és a tekintetével kérlelt minket: “- engem vigyetek!! Hű leszek életem végééig!” Ekkor valami átjárta a lelkünket, s nem volt többé kérdés, ki fog velünk jönni! A hab a tortán pedig az volt, hogy a komondorlány neve pont Zengő!! Igaz, 10 hetes fiúért indultunk, de kincset találtunk!

komondor_zengő_kölyök1

Zengő kölyökként, portánk első kincse!

Így lett Mátyás Király Udvari Zengő hű társunk, s a Hevesi Portámkincse Komondor Kennel legelső tagja, és reméljük, még sok-sok szülinapját ünnepelhetjük együtt!!!   /Besenyeiné Kati/

PostHeaderIcon Vajon látják-e a kutyák az emberi aurát?

Újabb két történet a Hevesi Portámkincse Komondorokról, amely felveti bennünk ezt a gyakran felvetődő, misztikus kérdést…

  • Elfáradva a napi munkában, és kicsit elkeseredve a sok bosszúságtól, Peti kiült a kennel elé, mert magányra vágyott. Meg egy kis megnyugvásra. Ahogy üldögélt, szomorúan, Legény odaballagott hozzá, és megbökdöste az orrával. És tőle szokatlan módon képen nyalta. -” Itt vagyok, ne légy szomorú, én szeretlek ám!” – nézéssel a szemében, leült a lábai elé. És csendben követték a többiek. A látványtól, és a sok-sok szeretettől, ami a komondorokból áradt, mosoly szaladt a szájára, és már nem is volt szomorú.
  • Betyár – szokásához híven -, Legényt piszkálta. Be-bejárogatott Legény ennivalójára, és még pofátlanul morgott is rá. Peti közbelépett, és igen keményen odaszólt, hogy hagyja békén Legényt. Mivel a vita mégsem akart csitulni, Betyár pár perces karantént kapott a kennelben, hogy térjen észhez. Miután kiengedte, leült a teraszra figyelni, hogy vajon folytatódik-e a kakaskodás. Egyszer csak Betyár kullogott oda hozzá, szájában egy darab csonttal, amit a lábai elé rakott. “- Béküljünk ki! Szót fogadok, nem incselgek többé! Hoztam neked békülős ajándékot is!” – nézéssel. Ember legyen a talpán, aki ezután haragszik rá! :-)

Válaszul had idézzük Müller Pétert:

Ha egyszer a kutyád elmondhatná, mi mindent lát, érez, hall és szagol benned, beleértve minden lelkiállapotodat, és a bajaidat, még tán a jövődet is, többé nem kellene pszichológushoz menned.

Sok embernek a kutyája a tanítómestere. Nem veszi észre. Úgy véli, szellemi fölényben van a kutyájával szemben, ráadásul az állat kiszolgáltatott is neki, s ezért úgy gondolja, hogy a “gazdája vagyok”.

komondor_kölyök_gazdikomondor_legény4komondor_parti5

Magyar nyelvű oldalunk
Under construction, sorry!!!
Büszkeségeink
Translate website:
Mottónk

"Ha olyan élőlényt akarsz magad mellé, aki nem okozhat csalódást neked, tarts ebet. S ha ez az eb egy tiszta tekintetű, méltóságteljes, fehér és nemes, ki szebbé teszi életedet, ez csak egy KOMONDOR lehet!"

„A kutya valóságos szent.
Természeténél fogva tiszta szívű
és őszinte. Ösztönszerűen tudja,
mikor nincs rá szükség: Órákig
képes nyugodtan feküdni, mikor
királya belemerül a munkába. Ám amikor a király szomorú és szorong, odalopakodik hozzá, hogy az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj. Sose bánd, ha mindenki más el is hagy. Gyere sétáljunk egyet, és felejtsd el az egészet.”

Munthe, Axel

Komondoros kategóriák
A komondor jelleme

Ez a független, de visszafogott természetű, kiegyensúlyozott, szívós kutya ma is igen közel áll a természethez. Önálló gondolkodású, a saját belátása szerint cselekszik, és a döntése az esetek nagy részében helyes! Megvan az a lenyűgöző képessége, hogy megítélje, vajon egy adott személy rossz szándékkal közeledik-e. A komondor buzgón őrzi territóriumát, és a hívatlan vendégeket nem engedi be. Nem agresszív: a komondor csendes, visszafogott kutya, amely csak ritkán hallatja a hangját. Nagyon bátor, és olykor igen domináns viselkedésű is lehet – ezért is tartják kevésbé alkalmasnak kezdők és engedékeny természetű személyek számára. A legszívesebben többnyire a „családja” társaságban tartózkodik, de arra is képes, hogy a nap nagy részében saját magát szórakoztassa a kertben. Soha nem erőlteti rá magát a gazdájára.

Magyar kutyafajták
A 9 magyar kutyafajta bemutatása
Komondor archívum