Archive for the ‘Komondor’ Category

PostHeaderIcon Vidám, féléves összefoglaló Portámkincséékről

Kedves Látogatóink!

 Húúú, hol is kezdjem? Igen rég nem írtam, de most aztán annyit fogok, hogy regény lesz belőle!
Igen sok helyen fordultunk meg, szinte minden hétvégén volt valami rendezvény, ahol kérték a megjelenésünket.
És hát, az embernek van hétköznapi élete is. Na, de belefogok a mesélésbe, van  miről!

 

deres

Deres

Szép májusi napon Miskolcon jártunk Aranyossal, és két gyermeke is benevezett a kiállításra. Jött Deres a gazdikkal, és Dália a két puli tesóval. Egy teljes napot töltöttünk együtt,  családias, jó hangulatban. Szép eredményeket értek el a gyerekek és anyuka egyaránt:

– Deres 2x nagyon ígéretes,
– Dália 2x nagyon ígéretes, bébi osztályosok

– Aranyos anyuka pedig 2x K1. CAC, CACIB, HFGY-BOB.

dalia

Dália

Meghívást kaptunk a Magyar Puli Klub puli piknikére, Nagyrédére. Sok-sok szép puli, és kedves gazdáik társaságában tölthettünk egy szép napot! Igen meleg volt, de a festői környezet, árnyat adó fák, jó hangulatú emberek között gyorsan eltelt a nap.

 

Jártunk a Vajdahunyad várban, a Múzeumok éjszakáján. A Városliget Aranyosnak igen tetszett. Sokat sétáltunk, rengeteg érdeklődő, simogató kéz érintette, aki fürdött a szeretetben. Sajnos az esti bemutatót egy hatalmas vihar szétverte, na, de addig csuda jól éreztük magunkat!

 

A bugaci kiállítást nagyon vártuk, hiszen ez ottalvós program volt. Már pénteken útnak indultunk, és egy aranyos kis tanyán kaptunk szállást. Mondanom sem kell, Aranyosnak igen tetszett a tanyasi élet. És este megjöttek a mudi és pumi barátok, akikkel nagy-nagy hancúrt lehetett rendezni. A Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület rendezte a Dr. Ócsag Imre emlék kiállítást. Késő estig baráti beszélgetés folyt, a kutyák falkába verődve viháncoltak, élvezték egymás társaságát. Aranyost láttuk, azért dolgozott is közben, játékot abbahagyva őrjáratozott. Reggel pedig ugatva jelezte, idegen ember van a portán. Arra mentem ki, hogy Aranyos, mint a méhek a kaptár körül, úgy ugrált ugatva közelebb-közelebb a betolakodóhoz. Bátor ember, gondoltam, de láttam, meg volt szeppenve, és nem mert háttal állni. Rászóltam Aranyosra, hogy ügyes vagy, minden rendben, de amíg az emberke ki nem ment az udvarról, kísérgette.
Erre a rendezvényre eljött Dália is pulitesóival együtt. Dália közös járókát kapott Szederrel, a fehér pulival. Igen meleg volt, így Dália elkezdett ásni, keresve a hűvösebbet, persze rá Szederre, a szépen megfürdetett fehér pulira, aki egy idő után már fekete lett a rálapátolt földtől. Még szerencse, hogy ekkorra már leszerepeltek mindketten a kiállításon.
– Dália most már kölyök osztályban a Nagyon ígéretes cím birtokosaként,
– Aranyos pedig K1. CAC HFGY-BOB címmel távozhattak Bugacról.
Közben Derűről is jöttek hírek, ők is elindultak a kiállítás világába. Mondanom sem kell, Derű is tarolt.

 

Következő állomásunk Salföld volt. Imádjuk a Balaton környékét. Izgatottan indultunk útnak a több napos kirándulásnak. Ellátogattunk Nagyvázsonyba, ahol Dráva lakik. Megnéztük Dráva gazdijának az Igásló Központját, lovait, a szép épületet, ami tele van régi tárgyakkal, megnéztünk egy ismeretterjesztő kis filmet. Drávával ugyan nem találkoztunk, de mesélt róla a gazdi. Nagyon szeretik, jó portaőr, szeretetgombóc. Aztán elkirándultunk a Kinizsi várhoz. Lenyűgöző látvány!
Következő megállónk a badacsonyi móló volt, ahol Aranyos és Picur (persze a hercegnő mindenhol velünk volt) érdeklődve nézték a sziszegő hattyúkat.
Másnap: irány Salföld. Már nem idegen a környezet, hiszen többször jártunk itt. Jó hangulatú klubkiállítás volt, és persze Derű is megérkezett. Üdvözölték egymást anyával, aztán ment ki-ki a maga dolgára.
– Derű Nagyon ígéretes kölyök osztályban.
– Aranyos pedig K1. CAC., Klubgyőztes, BOS cím tulajdonosa lett.
Este még egy baráti beszélgetős, pásztorvacsorás, citerás, énekes vacsorára voltunk hivatalosak, méltó bezárásaként a napnak.

 

Közben azért a hétköznapokban itthon is történtek  az események. A többi gyerkőcről is jöttek a hírek  és fotók folyamatosan.
És persze a portánkon élők is élték a maguk kis életét. Volt fürdés mindenkinek, a két növendéknek, Álomnak és Kárpátnak szőralakítás. Álom, aki igazi csaj, jobban örül a ruhaigazításnak. Kárpát már inkább csak eltűri, de “jól van na… csináld, ha akarod!” – fejet vág. És persze, ha úgy gondolja, hogy már elfáradt, akkor eldől, mint a liszteszsák. “Na, most kezdj velem valamit!” – fejjel… :)

 

Jártunk ismét Szlovákiában, Povodán. Ez a program is ottalvós, amit Aranyos nagyon szeret.
Együtt töltöttük a napot Pető Zolival és családjával, meg kuvaszukkal, Vadrózsával. Először idegenkedtek, de később érdeklődve figyelgették egymást.
Aranyos most nagy ívben kerülte a medencét, nem volt kedve lubickolni. Viszont Picur nem úszta meg szárazon! :)
Ezen a kiállításon Aranyos szépen szerepelt, igaz a végére már unta, és négy lábbal az égnek integetett, de a bíró úr tolerálta eme viselkedést, vagy éppen díjazta, nem tudni. Ami biztos, jót nevetett rajta. És persze a díjazás sem maradt el: K1. CAC-BOB

 

Két fajtabemutató és kiállítás között meglátogattuk Derest, otthonában. Szép helyen lakik, igazi romantikus környezetben. Vannak hegyek, a porta végén kis erdő, csörgedező patak, bekukkantó őzek, rókák,nyulak, akiket távol kell tartani a zöldséges kerttől.  És persze a szerető gazdik. És ne feledjük örök barátját Bundást, és Csokit.
Csendes kis település, csendes utca. De ha mozgás van, Deres rögtön tettrekész, őrzi a gazdik álmát, vagyonát. Mély, öblös hangjával távol tartja a tyúkvadász Vukokat.

 

deru

Derű

És eljött az évnek az a napja, ami nálunk már 10 éves hagyomány: irány Nemeshanya, a Pásztorkutyák kiállítása.

Ide mindig visszatérünk, akár kutya nélkül is. De persze jobb, ha van velünk azért 1-2 szőrös barátunk. Így volt ez most is. Aranyos és Picur is izgatottan készült velünk a hosszú útra.
Szeretnek ők is ide jönni, hiszen itt lehet szabadon futkosni, sétálni, szimatolni a közeli erdő illatát, és a benne lakó vadakét, és hallgatni a csendet. Mert szinte lehet hallani. Csak egy-egy falevél zizzenés, a vízcsobogás, és a távolból jövő vadkacsák kiáltása zavarhatja meg a mély csendet.
Derű is megérkezett gazdijaival és egy teljes napot töltöttünk együtt. A kiállítás végén anya és lánya egy hatalmas játékpartival vezette le a kiállítás izgalmait. Jó volt látni, ahogy kergetőznek, és Aranyos is visszament a boldog gyermekkorba. Emellett szép eredményeket értek el:
– Derű Nagyon ígéretes, kölyök BIS II. helyezett
– Aranyos K1. CAC., HFGY-BOB, Legszebb Magyar Pásztorkutya, BIS III. helyezett.

 

Alig csomagoltunk ki, már indultunk is tovább. Szaporcán jártunk, terelőversenyt rendezett a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület. Tavaly óta szerettem volna ezt a csodás helyet megnézni. Most sikerült! És nem csalódtam! Roppant kedves emberek, csodálatos táj, csend, nyugalom. Őshonos állatok, dús növényzet.

Hát és a terelő verseny… én még így elejétől a végéig nem láttam. De nagy élmény volt! Látni az okos juhokat, és a még okosabb kutyákat. És persze büszke gazdáikat. Fantasztikusak ezek a kutyák! Nem számított a hőség, csak a rájuk bízott feladat. Gratulálok minden versenyzőnek!

Azért Aranyos és Picur is jól érezték magukat. Aranyos, ahogy megérkeztünk, kezdte felmérni a területet, mindig messzebb-messzebb sétált. Aztán megtalálta a kerítést,  :) Picur is szedte utána mini lábait.
Aranyos estére teljesen belakta a területet, azt vettük észre, kezdett őrjáratozni, őrizni. Bár akadt társa, Csinos, fehér pumi személyében , aki ott lakik. A kiállítás napjára már annyira magáénak érezte a parkot, hogy bizony megugatta a szállásunkat adó épület mögül felbukkanó párt. Tudatta velük, hívatlanul jöttetek. Nem támadólag, csak figyelmeztetőleg. Jó volt látni, hogy a show komondor őrizni is tud, ha kell…  :)

Kedves meghívást kaptunk a kuvaszosoktól. Nagy létszámú kiállításon vettünk részt Tápiószentmártonban, ami rendhagyó volt. 6 fajtaspecialista bíró bírálatával folyt a kiállítás. 78 kuvasz jelent meg. Érdekes volt látni 6 bírót egy ringben összedolgozni! Csak gratulálni tudunk a rendezvényhez, a szép kuvaszokhoz!

A kiállítás fajtaspecialista bírói:

Hódosi József
Dr. Kovács András
Dr. Hudák Péter
Géczi Imre
Mészáros Mihály
Antal Ferenc

Másnap ismét program, Hortobágyon Országos Terelőbajnokság. Ide pedig Dorka látogatott el gazdijaival. Gyönyörű nagylánnyá serdült, akin megakadt a látogatók szeme.

dorka

Dorka

Ismét különleges élményekben lehetett részünk. Látni a sok cifra szűrt, gyönyörű kézimunkák. És hallgatni a pásztorok nem szócséplő, ízes tájszólású  beszélgetéseit. Nagy megtiszteltetés az Örökös Pásztorok kézfogása. És a hortobágyi Örökös Pásztoroknak van két hölgytagja is.
Még soha nem hallottunk a pásztorhimnuszról, biztos a mi műveltségünk hiányossága, de meghatottan hallgattuk élő előadásban, az egyik örökös pásztortól.

 

Következő bemutatónk Dr. Keve Gáborékkal, ismét a Balaton-felvidékre vitt. Nagyvázsonyban aludtunk Zsuzsinál, kedves barátunknál, aki elvitt bennünket olyan helyekre, ami történelmi múltunkat őrzi. Meglátogattuk a Pálosok kolostor romját, ahol Kinizsi Pál nyugszik. Megérintette lelkünket a hely szépsége és a tudat, hogy történelmi helyen vagyunk. Bejártuk az egész kolostort, megérintettük a Kinizsi-sírt. Kértem a köveket, meséljenek, milyen volt itt az élet… de sajnos a kövek magukba zárták titkaikat. Egyszer talán, valakinek majd mesélnek.
Következő célunk a kálodi pálosok romja… na, hát ez is egy csoda! Igaz, a kolostorból már csak egy fél áll, ami valószínűleg a bejárata lehetett. 600 méteres körzetben terült el. Beletartozott egy víztározó, melyet a szerzetesek mérnöki pontossággal, kövekből raktak ki, medenceszerűre. Ez egy forrás köré épült, amit most Kinizsi-forrásnak hívnak, gyöngyöző, átlátszó, jóízű, tiszta vizű. Ez biztosította a kolostorban élők vízszükségletét. A hely magával ragadó, erdő közepén található. Köszönjük, Zsuzsi, hogy megmutattad nekünk ezt a csodás kis helyet!

 

A bemutatók Várpalota-Inota, Nagyvázsony és Veszprémben voltak. Két nap alatt 4 bemutató. Nagy siker, jó hangulat, zene, tánc, étel, ital. Vendégszerető emberek.
Veszprémben volt szerencsénk találkozni a Bakonyi Örökös Pásztorokkal, akiknek ez a nap nagy ünnep volt, hiszen Szent Mihály behajtási ünnepe, és 4 örökös pásztor felszentelése történt meg.
Tiszteletüket tették a bemutatón, sajátságos humorukat, ruháikat csodálhattuk meg. Meghívtak bennünket az általuk szervezett mulatságra is. Nagy megtiszteltetés ez!
Nekünk szívünk csücske ez a vidék. A Balaton-felvidék az a hely, mely lenyűgöz, titkokat rejt, hívogat, és visszavár… megyünk, ha csak tehetjük!
Ennek a nagyvázsonyi bemutatónak pedig a legszebb pillanata volt, amikor megláttuk Évit, Zsoltot és Csepkét. Gyönyörű, boldog Angyalka-Legény leányzó. Hát, mit mondjak, cserélnék vele! Boldog komondorélete van, szerető gazdik gondoskodnak róla, és csoda szép helyre költözött, a Balaton partjára. Legyenek nagyon boldogok az új életükben!

 

Végül, de nem utolsósorban október 19-én, a Nemzeti Vágta keretében megrendezésre került a 25. Komondor Fesztivál, a Hősök terén. Szép számmal jöttek el büszke gazdik megmutatni gyönyörű komondoraikat. Gyönyörű, csendes, őszi idő, rengeteg látogató, kedves, baráti hangulat. Sok szép díj.
És az egyik csodát, amit álmunkban sem gondoltunk volna, mi kaptuk meg Vinnai András elnök úrtól, az Aranyfácán Vándorserleget.

Aranyfácán Vándorserleg. 1998-ban alapították, Nagykőrösön. Ez alatt a 21 év alatt sok neves komondort tenyésztő komondor tulajdonos otthonában díszelgett. A tagnapi naptól a mi otthonunkat díszíti az elkövetkezendő 1 évben. Meg is kapja a neki kijáró díszhelyet nálunk.

Vinnai András, a Hungária Komondor Klub elnöke ezzel a szavakkal adta át nekünk:

– Most én ezt a serleget olyan családnak adom, akik sokat tettek a komondor fajta-népszerűsítésben, és ez a Hevesi Portámkincse Kennel tulajdonosa, Besenyei László.”

Köszönjük szépen! Elnök úr! Mi továbbra is tesszük a dolgunkat, ahol tudjuk, népszerűsítjük ezt a nemes fajtát. A serleget pedig büszkén, és boldogan őrizzük ebben az 1 évben!

Délután pedig az újonnan alakult Komondor és Kuvasz Egylet kiállításán vettünk részt. Aranyosunk nyílt osztályban CAC cím birtokosa lett.

A nap befejezése a komondorok és a kuvaszok felvonulása a vágta helyszínén. Ez valami csodálatos érzés! Ezt szavakkal elmondani nem lehet, ezt érezni kell! Hangos tapssal, integetéssel üdvözölte a nézősereg nemzeti kincseink, a komondorok és a kuvaszok felvonulását!

Jó lenne, ha ez hagyomány lehetne, és minden évben láthatnák ezeket a csodás kutyákat, minél többen. És minél több gazdi átélhetné ezt az érzést, amit mi kaptunk most. Azok is, akik bármilyen okból nem tudtak részt venni ezen a rendezvényen.

Hálás köszönetet mondanék Kállai Katinak, a Gubancoló kutyakozmetika macerálós nénijének, mert ezt a sok szép eredményt nem érhette volna el Aranyos, ha nincs Kati, aki áldozatos, kemény munkával, de szeretettel nem készíti fel, mossa ki a hevesi fekete földet a komondorszoknyából!

 

Közben itthon voltak születésnaposaink. Álom júniusban, Kárpát júliusban töltötte 1. életévét. Legényük is érett férfikorba került, betöltötte 7. évét. Zengő mamink, aki még mindig birtokolja a falkavezérséget, rendet tart a rakoncátlan fiatalok között, betöltötte életének 10. évét! Reméljük, még nagyon sokáig itt élnek velünk!

 

Nem is gondolnák, hogy Portámkincsééknél a komondorok milyen tájékozottak! :) Álom és Kárpát, hallottak róla, hogy a zöld szüretet támogatja az unió, így nekiláttak pénzt keresni kajára. Nagy erőkkel kezdtek neki a szüretnek.
Amikor megláttuk a vödörnyi zöld szőlőt, vesszőstől az udvaron, csak tippelni tudtunk, ki is lehetett az elkövető. De egy határozott ki volt ez?? kérdéssel, szőlővesszővel a kézben, a dolgos “bűnös” rögtön elárulta magát! :) Álom sunnyogva szaladt menedékhelyére a faház mellé, és vetette magát az általa ásott lövészárokba, mint aki itt sincs, “én csak jót akartam” – fejjel.. :)
Nem lehet rá haragudni! Persze azért bizonyíték is volt – a fején egy friss szőlő levél -, Kárpát bundájában pedig egy darabka vessző….

 

Most pedig izgalmas  napok elé nézünk, hiszen megtörtént Aranyos és Legény násza.
Várhatóan november végén születnek kis komondorok, ha az égiek is úgy szeretnék.
Izgatottan várja több gazdijelölt, és persze mi is, a bizonyosságot.
Azért minden esetre az ünnepet kihasználva kitakarítottunk a komondor babaházban, hogy a kölcsönkapott kiskutyákat méltón fogadhassuk, ha eljön az ideje. Mert ismét kölcsön kapunk 10 hétre pár darab kis komondort, hogy nevelhessük,gondozhassuk, szerethessük, és amikor eljön az ideje örömet okozva a gazdiknak útjukra bocsássuk végleges otthonukba Őket.

 

Ennyit gondoltam megosztani Önökkel, Veletek, és aki naprakészen szeretne tájékozódni, látogasson el a Portámkincse gazdik csoportba (Facebook). Ott a gazdik képekkel, beszámolókkal színesítik napjainkat.
deva

Déva

dena

Déna

delceg

Délceg

 

Köszönöm, hogy időt fordítottak ránk, és elolvasták a nem rövid beszámolót!

PostHeaderIcon Tavaszi Portámkincse Komondor beszámoló

Kedves Látogatóink!

Szégyellem magam, hiszen régen írtam, tudósítottam Portámkincséékről. Most pótolom!

Szóval. Először is: a vendégségbe kölcsönkapott kis kölykök egytől-egyig elköltöztek tőlünk. Szépen sorban. A legutolsó kicsi lány április 10-én hagyta el szülőhelyét. Legnehezebben a külföldi otthonra találó két kis lánykát engedtük el. Ők messze – Déna Franciaországban, Brassac-Labautban, Déva pedig Erdélyben, Kovásza megyének Barót községében – leltek végleges otthonra.

Déna

Déna

Déna

Déna

Alomtestvéreik elérhető távolságra: Dorka Tiszaújvárosba, Dália Vácszentlászlóra, Deres Erdőbényére, Délceg Borsodnádasdra, Dráva Nagyvázsonyba, és Derű pedig Baracskára költözött.

Mindenkinek álomgazdija van, akik rendszeresen tájékoztatnak minket a kölykök fejlődéséről, csínytevéseiről, fotókkal illusztrálva!
Franciaországból havi rendszerességgel telefonon beszélünk, Erdélyből pedig volt már videóhívás, élőben láthattuk Dévát, és kedves családját.

komondor-deva1

Déva

komondor-deva2

Déva

A közelben lévők pedig már meglátogattak bennünket. Hazalátogatott Dorka, Délceg, Remény. Deressel és Dáliával pedig kiállításon találkoztunk!

Nem könnyű elengedni ezeket a csöppségeket, hiszen nagyon a szívünkhöz nőnek. És, hát hiányzik az udvarról a nyüzsgés…. a játékra hívó vakkantgatás, a birkózások közbeni nyögések, a vacsora közbeni csámcsogás, lefetyelés, és az a vidámság, amit csak ezek az apró kölyök kutyák tudnak becsempészni az ember életébe.

De szerencsések vagyunk a gazdikkal, hiszen nagyon szeretik őket!

Legyen nagyon sok örömük, és hosszú, boldog gazdis-komondoros életük a szolgálatukba, családjukba, portájukra költözött komondorokkal!
komondor-dalia1

Dália és a pulik

komondor-dalia2

Dália a ringben

komondor-deres1

Deres, a csillagszemű

komondor-deres2

Deres a hintán

Majdnem mindenki megjelent már tanácsunkra Kállai Katinál, a kozmetikusnál, hogy szokják a “macerálós nénit”, hiszen időnként a fülszőrt, a tappancsokat, a feneket karban kell tartani. És hát, a későbbiek folyamán a szőrzet kialakítását szakemberre érdemes bízni, amiben Kati profi!

 

komondor-drava1

Dráva

komondor-drava2

Dráva

Mióta a kicsik elköltöztek, azóta a többiek több szerephez jutnak. Aranyost kicsit hangulatában megviselte a kölykök hiánya, hiszen nagyon gondos anyuka volt. Pár napig még ment a faházhoz, kereste a kicsiket.
Ezért úgy láttuk jónak, ha kicsit kizökkentjük, és elvisszük kiállításra.

Első utunk persze Kállai Katihoz vezetett, hiszen a kicsik születése óta nem volt fürdetve. Amíg az aprókkal volt, nem is lett volna célszerű, hiszen a hosszú szőr nehezen szárad, és bizony féltettük a babákat, hogy a nedves szőrben megfáznak.
Na, de eljött a megtisztulás ideje, szerencsére, jó idővel. Boldogan ugrott az autóba Aranyos, és megérkezve Katihoz, régi kedves ismerősként üdvözölte.

Első kirándulásunk, és Aranyos ezévi első “fellépése” Balatonakaliban volt, a Mandulavirág ünnepen, a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület (melynek tagjai vagyunk) pásztorkutyás bemutatóján. Szerencsénk volt, hiszen az égiek lenéztek ránk, és jó időt varázsoltak a gyönyörű Balaton-Felvidékre. Jó hangulatú rendezvény volt. Aranyos pedig rendkívül jól érezte magát.

Legényünk, Zengőnk, Kárpátunk, Álomunk is meglátogatta Katit. Zengőnek teljes wellnessben volt része. Megtisztulva, megszépülve, megkönnyülve érkezett haza, igen elfáradva. Csak ott van az a 10 év! Kipihenve magát, ismét a régi Zengőt láttuk! Bár kicsit komótosabban mozogva, de szalad, őriz, és tolakszik a gazda szeretetéért. Látszik rajta a megkönnyebbülés, hogy nem próbálkoznak a hangoskodó, szemtelen kis gombócok a közelébe férkőzni, játékból a szőrt huzigálni. :)

Legény is sorra került, neki fürdés most még nem volt, csak fazonigazítás. :) Tavaly lett megfelezve a szőrhossza, ami idénre igen megnőtt, így ismét kurtítva lett a bunda. Fürdés majd a kánikulában, hiszen olyan szőrmennyiség van rajta, ami 3-4 nap alatt szárad meg teljesen. :)

Gazdi imádat. Álom és Kárpát

Gazdi imádat. Álom és Kárpát

Álom és Kárpát sem maradhatott ki a jóból. Náluk is megtörtént a fülszőrszedés, tappancs igazítás.

Mindketten jól viselték a macerálós néni munkálkodását. Bár Kárpát időnként úgy viselkedett, mintha Ő ott sem lenne…. :) de a végére igen kifáradt.

Azt hitte, ezzel véget értek a megpróbáltatásai, de tévedett. :) Most már volt ideje pórázra venni, és sétára vinnie őt a gazdinak.

Picur és Kárpát

Picur és Kárpát

Kárpát

Kárpát

Picur volt a kalauz, ügyesen mutatta meg Kárpátnak, milyen jó dolog a séta, amire Kárpát igen hamar ráérzett. Érdeklődve figyelte az úton haladó autókat, idegen embereket. És tűrte a simogatásokat.
Sok elismerő pillantást, “- azta, mekkora kutya!” felkiáltást. Bezsebelt sok dicsérő, csodáló szót.

komondor-deres-dalia-aranyos

Deres, Dália, és Aranyos

Deres és Dália gazdái jelezték, szeretnék kiállításra vinni a két kölyköt, megmutatni őket bébi osztályban. Örültünk neki, hiszen büszkék vagyunk rájuk!
Akkor már mi is nevezzünk be Aranyossal, mert hát komondorosnak kiállításra menni komondor nélkül…
Na, az idő nem kedvezett, hideg is volt, fújt is, esett is! De! Nagyon jó volt látni a két “kicsit”, akik már nem is olyan kicsik, akik örömmel üdvözöltek bennünket.

Szép eredményeket értek el, köszönhetően a gazdik ügyes felkészítésének!
Dália 1x Nagyon Ígéretes címet kapott, ők a délutáni kiállításon nem vettek részt.
Deres 2x Nagyon Ígéretes, Bébi BIS eredményt ért el!
Gratulálunk a gazdiknak és a kölyköknek!
Aranyosunk 2 x K1 CAC-BOB eredménnyel zárta a napot.

Május 11-re meghívást kaptunk a Hódmezővásárhelyi Gazda Napokra, Magyar Pásztorkutya bemutatóra. Ez a bemutató most Tari József emlékének szólt, hiszen ezt a bemutatót Ő szervezete éveken keresztül. Mivel eltávozott közülünk, így párja szervezte. Megtisztelő volt, hogy ezen mi is részt vehettünk, a Hungária Komondor Klub nevében.
Nagyszabású, színvonalas, nagy látogatottságú rendezvény. Volt kirakodóvásár, lovasbemutató, fogathajtó verseny, szarvasmarhák versenye, gyermekeknek légvár, szalmabála ugráló, minden korosztálynak kikapcsolódást nyújtó, egyben a gyermekek számára ismeretterjesztő célú, hiszen itt kóstolhatták, láthatták, hogy a tej nem a Tesco-ban terem. :) :)

Aranyos sok-sok elismerő simogatást, dicséretet kapott. Sok gyermekkéz megfogta rasztáit, és sok szülő mondta gyermekének: “- nézd, ott egy komondor!”

Köszönjük a lehetőséget, és szívesen megyünk jövőre is!

Most pedig készülünk Miskolcra, Salföldre, Komáromba, és Bugacra.
Külön öröm, hogy Miskolcon ismét találkozhatunk Dáliával és Deressel, Salföldön pedig Derűvel!

komondor-dorka2

Dorka

komondor-dorka1

Dorka

Derű

Derű

Derű

Derű a vizslák közt

Április 25-én meglátogatott Dorka! Katinál voltak, és felénk kanyarodtak! Igen szép leányzó lett belőle! Nagyon örültem a viszontlátásnak! Köszönöm, Évi és Gyuszi, hogy elhoztátok, megmutattátok, milyen szépen is fejlődik!

Május 18-án pedig Anna, Gergő, Délceg és Remény leptek meg látogatásukkal, szintén Katitól hazafelé, egy kis kitérőt téve. Reményt, aki Legényünk lánya, akkor láttam élőben, amikor elhoztuk Szlovákiából. Hát, mondhatom, rengeteget fejlődött, kész hölgy. Fogazat leváltva, egészséges, hiánytalan, igen szép, gatyatépő! :) Jajj nektek, betolakodók! :)

Délceg

Délceg

Délceg

Délceg

Remény

Remény

Délceg magasságban utolérte Reményt, bár 1 hónap különbség van közöttük, Remény javára.  Kutyalányszív-tipró lesz Délceg hamarosan. Bár most a fogazat kicsit hiányos, :) mint a többi tesónál, de ez életkori sajátosság. 5 hónapos lett a D alom!

Ez a hónap az emlékezésről is szól nálunk. :( Hiszen tavaly, május 4-én Angyalka, május 29-én Betyár hagyott itt bennünket, nagy űrrel a lelkünkben…
Nincs nap, hogy ne emlegetnénk őket… tudom, a felhők széléről mosolyogva néznek le ránk!
Majd’ elfelejtettem, hogy igen nagy meglepetésben volt részünk!
komondor-mokka

Az adásból

Meglátogatott bennünket a TV2! Amikor felhívtak, azt hittem áprilisi tréfa! Április 9-én felhívtak, hogy szeretnének meglátogatni bennünket, és a komondorokról riportot készíteni, illetve élőben bejelentkezni a Mokka reggeli műsorában… hirtelen azt sem tudtam, fiú vagyok, vagy lány… :) és hogy ez tréfa.. :) de amikor másodszor is hívtak, és elmondták, hogy a Sokszínű Vidék internetes portálon látták Álmot, és olvasták a riportot, és szeretnék bemutatni az országnak komondorainkat, háááát madarat lehetett volna fogatni velünk! Persze izgultunk is nagyon… de a lényeg, hogy Portámkincse komondorai levették lábukról a stábot, akik eleinte tartottak tőlük… de a forgatás után egy kávé mellett már nagy élményként beszéltek a találkozásról.

Reméljük, sok emberhez eljut a hírük, és egyre többen szeretnek bele a komondorba!

Volt még egy fotózás is, ami a Gyöngyös és környéke internetes oldalon látható, a híres Vérszilvafasorban, mint tavaszi kép, a fotómodell hölgy, Aranyos és Picur szereplésével.

Címlapfotó Aranyossal és Picurral

Címlapfotó Aranyossal és Picurral

Ennyi minden történt velünk röviden, az utolsó jelentkezésünk óta!

 

Köszönöm, hogy időt szántak az olvasásra, és a fotók nézegetésére!

PostHeaderIcon A Portámkincse komondorkák már 9 hetesek!

Kedves Látogatóink!

Szeretettel köszöntjük Önöket az oldalunkon!

 

komondor-kolyok-4Folytatom a beszámolót a 8 kis apróságról, akik már nem is olyan aprók. Betöltötték 9. hetüket. És bizony súlyos egyéniségekké fejlődtek. :) Elértek a 11-12 kg-ot. Most már egész nap az udvaron garázdálkodnak. :) Éjszakára, és evés idejére még a faház nyújt nekik biztonságot a hideg éjszaka, és a nagyobbak kajaszerzési vágyai elől. :)

komondor-kolyok-1

Egyébként rendkívül jól elvannak egész nap együtt. Sőt, Álom és Kárpát kifejezetten védi, tanítgatja, és dajkálja őket. Zengő maminak már nincs türelme a kicsik elevenségéhez. Ezt morgással tudatja velük, amit nehezen, de tudomásul vesznek.
Legény, az apuka, hát mit mondjak: nem az apák gyöngye! :) Ahogy a születésükkor világgá ugatta, hogy neki gyermekei születtek, úgy most a folyton nyüzsgő kölyköket már nehezebben viseli. Olykor-olykor, mikor elszemtelenednek, és próbálnak játékból rámászni, azt nem tolerálja. Morgással rakja helyre a rendetlen gyermekeit. És bizony a megszeppent kicsik legközelebb már nem hirtelenkedve, hanem óvatosan közelítenek apjuk felé.

 

komondor-kolyok-6Aranyos bezárta a tejbárt a 8. hét vége felé, és most már játszik a kicsikkel. Ő még mindig nagyon türelmes, mint egész végig. Ráadásul nyúzza a két növendék is, Álom és Kárpát. Fergeteges játékot rendeznek, amibe természetesen az apróságok is próbálnak bekapcsolódni. De hát méretükből adódóan mindig láb alatt vannak. Olyankor hangos visítással, farokbehúzva rohannak menedékbe. De pár pillanat és már el is felejtették a sérelmet, és egymásban keresnek játszótársat.
Hatalmas élmény őket nézegetni, ahogy falkába verődve fedeznek fel minden, számukra új dolgot. És hogy el tudnak játszani egy darab papírral, fogócskával hívva a többieket játékra.
És milyen ügyesen figyelték el a nagyobbaktól a vödörből ivás művészetét. :) Csak egynek kellett elkezdeni, a többi utánozta.
Eleinte a vízivással hadilábon álltak, hiszen a kecsketej sokkal finomabb (60 litert ittak meg eddig), de a vizet is meg kell szokni. Érdekes módon a húsevéssel ugyanígy voltak. Eleinte a főtt, darált sertés-marha hús nem ízlett, csak a kecsketejbe áztatott táp. Aztán jött a fordulat! Kaptak nyershúst. Na, azt a ropogtatást, csámcsogást az életben nem felejtem el! Foguk ugyan még apró volt, de tű hegyes, és csak úgy recsegett-ropogott alatta a nyers csirkefarhát.
Azóta is szívesebben eszik a nyerset, mint a főttet.

 

komondor-kolyok-2komondor-kolyok-7Meglátogatott bennünket Kállai Kati is, hiszen végigizgulta, szurkolta a kicsik születését. Már alig várta, hogy eljöjjön ez az idő. És, bizony örömteli fogadtatásban volt része. Ahogy az nálunk szokott! :) Mindenki ott tolongott körülötte, hiszen ismerik, jó párszor voltak már a kezei között.
A sok szeretgetés, simogatás után a szakmai dolgok sem maradhattak el. :) Fülszőrszedés mindenkinek!
Bizony! A 8 kicsinek is! Volt aki türelemmel viselte, de volt aki hangos visítással fejezte ki nemtetszését… Na, persze
ennek nagy része hiszti volt, hiszen szőrtelenítő porral lett beszórva a szedendő szőr. :) Meg kell szokni ezt is.
Köszönjük szépen Kati a látogatást, és a gyors kozmetikát!

 

komondor-kolyok-5Most már nagy gazemberek. Menni alig lehet tőlük, rögtön a nadrágszáron vannak, mutatják, ha nagyok leszünk, így fogjuk tépni a gatyaszárat a betörőkön! :)
Meglátszik rajtuk a kézhez szoktatás, bújósak, igénylik a simogatást, az ölbe vételt. De amikor úgy gondolják, nekik elég volt, feszelgéssel tudatják, engedj utamra.
Az ennivalóért eddig nem volt morgás egymásra. Nem kellett tanítani egy kis orrkoppintással, hogy nem morgunk!
Megkapták a második oltásukat, és a jövő hétvégén megkezdődik az otthonukba költözés.

 

Véget ér egy fejezet… A gazdi 4 hétig éjjel-nappali szolgálta, most már majd ők szolgálnak egy komondoréleten át. Tudom, nagyon jó társak, barátok, családtagok lesznek! És bizony a gazdik is nagyon jó gazdik! Szerencsénk van, hogy ennyire jó emberekhez kerülnek a féltve dédelgetett, szeretgetett kicsi kutyáink. Meg fogják becsülni őket.
Biztosan hiányoznak majd Álomnak és Kárpátnak is, hiszen mindig kaphatóak voltak egy-egy fogócskára, lehetett őket gyömöszölni, lebirkózni, és nekik volt sikerélmény a kicsik legyőzése.

 

komondor-kolyok-3Most már az övék lesz a főszerep az udvarban. Kicsi Deres, Dráva, Délceg, Dália, Déna, Déva, Dorka,és Derű! Legyen nagyon hosszú, boldog életetek, amilyet megérdemeltek!
A gazdik fantasztikusak, hiszen szinte kéthetente látogatták őket, és jóformán napi kapcsolatban voltunk az interneten. Köszönjük, hogy vagytok nekünk! Kívánjuk, olyan komondort kapjatok a kezetekbe, amilyet megálmodtatok magatoknak! Mi ezért megtettük azt, amit megtehettünk!

 

Kicsit más.
Vendégeink voltak tenyésztő társaink, Wágner Edit, a Zalai Subás Kennelből, és Pogácsás Mónika az Öreghegyi Kócos Kennelből. Eljöttek, megnézték az udvarunkon élő komondorainkat, hiszen most nálunk minden korosztály megtalálható. Zengőkénk 10 éves, Legény 7., Aranyos 2 múlt, Álom 8 hónapos, Kárpát 7 hónapos, és az apróságok 7 hetesek.
Betekintést kaptak, hogyan élnek, viselkednek komondoraink, a mi általunk teremtett kis világunkban. Van itt szeretetet, de ha kell, szigor. Van egyetértés, és egyet nem értés, konfliktus kezelés. Szóval, mint minden háznál. :)
Remélem, és úgy láttam, pozitív élményekkel távoztak tőlünk.

 

Legközelebbi beszámolóm a kicsik költözése után. Addig is nézegethetik a képeket a Facebook oldalunkon, vagy a rólunk megjelent cikket a Sokszínű vidékben!
Köszönöm, az időt, amit eme iromány olvasására fordítottak!

PostHeaderIcon A Portámkincse kennel legifjabb tagjai – gyönyörűen cseperedő komondorok!

Üdvözöljük Kedves Látogatóinkat!

A Hevesi Portámkincse Kennelbe egy kicsivel korábban érkezett a Jézuska: 2018. december 18-án. 8 bundás angyalt rakott le nálunk, 3 fiú, és 5 komondorlány képében.

Anya: Öreghegyi Kócos Aissa-Aranyos, Apa: Mátyás Király Udvari Legény

Szerencsére minden rendben zajlott! Aranyosunk délelőtt 11 órakor kezdte el az ellést, és este 6 órakor már 8 komondor gyermek boldog anyukája volt. A kis szeleburdi Aranyos pillanatok alatt gondoskodó, védelmező anyukává változott. Rendkívüli anyuka még a mai napig. Félti ugyan a kölykeit, de megnézheti, megfoghatja bárki születésük pillanatától.

komondor-d-alom1 A gazdijelöltek is izgatottan vártak erre a hírre, és amint tehették, jöttek látogatni az újdonsült anyukát, és a majdani kis komondorukat. Aranyos büszkén őrizte kicsinyeit. Amint bementünk a faházba, Ő kijött az ellető ládából, és tudta, a vendégek le fognak ülni a heverőre. A láda és a heverő közé befeküdt, a vendégek lábai elé, és onnan kísérte figyelemmel a nyöszörgő csemetéit. Ha már túl hangosak voltak, akkor bement közéjük, és rögtön kinyitott a tejbár. Igen falánk gyermekek! Nem születtek nagy súllyal, hiszen első alom, és hát, csak 9 kölyök volt az anyjuk hasában. Sajnos a 9. kiskölyök vissza is szállt angyalnak. :-(  De a többiek szépen gyarapodtak, növögettek, teljesen az anyjuk tején.

komondor-d-alom32 hetes korban megkapták az első féreghajtót. Ekkorra már kinyílt a szemük, és kezdték felfedezni a világot. A 3. héten pedig próbálkoztunk egy kis kecsketejjel. Na, ennek nagy sikere volt. Első próbálkozásunk egy kisfiúval történt. Én kicsit kisebbnek láttam a többitől, és elé tartottam egy fémtányérban a meglangyított kecsketejet. Úgy elkezdte inni, mint akinek már megmutatták, mit is kell csinálni. Hogy a többiek se maradjanak ki a jóból, kaptak ők is. Volt ám cuppogás, nyögve nyelés.. :-) Jóízűen megitták, aztán eldőltek, mint a zsák, hiszen a pocak lehúzta őket. Másnap próbálkoztunk az áztatott száraztáppal, és a főtt-darált marhahússal. A táp kicsivel kapósabb volt, de azért elfogyott a hús is. Na, de anya ha bejött, volt ám mozgolódás. És hiába, nincs olyan rakott szekér amire ne férne még: szoptak is.

És bizony kinőtték a fialtató ládát. Tágítani kellett a teret, mivel gyorsan nőttek az apróságok, és a mozgásigényük több lett. Anya látogatása is ritkult.

4 hetes korban megtörtént a második féregtelenítés. És kinyílt a faház ajtó. Szép, napos, szinte tavaszias idő köszöntött ránk egy napra, kihasználva az Isten adta jó időt, kiraktuk a kicsiket az udvarra. Hadd lássák a többiek is őket. És ideje a kinti világgal megismerkedni. Ment a szimatolás, nyüzsgés. A két tinédzser, Álom (6 hónapos) és Kárpát (5 hónapos) kíváncsian nézegette a miniatűr szőrmókokat, akik számukra fura tejszagot árasztottak, és még furább hangokat adtak. Aztán elkullogtak, gondolván, ezekkel még nem lehet játszani, kapura szaladni. Viszont nekik feladatuk volt, és hangos ugatással rohantak mind az öten a kapura. Ekkor a kicsik riadt szemekkel egy kupacba verődtek, és keresték a menedéket. Ezt a viselkedést a többi alomnál is megfigyeltük. Amikor a nagyok ugatnak, a kicsik menedékbe vonulnak. Aztán ahogy nőnek, egyre kíváncsibbak, figyelik a többieket, persze tisztes távolságból, hogy rögtön menedékbe lehessen vonulni. Aztán eljön az idő, amikor ők is csatlakoznak.

5 hetesen már igen nagy kópék, szeretik a cipőfűzőt, a labdát, és van pár játék, amit húznak, vonnak, rázogatnak. Persze a tiltott dolgok is sorra kerülnek, mindent meg kell ismerni.

Most vannak a rágós időszak első felében, hiszen a tejfogacskák már kibujkáltak. Lassan nem áztatjuk a tápot, lesz mivel elharapcsikálni. És bizony az első oltás után megkóstolhatják majd a nyers husit is.

A gazdikról. Mi úgy gondoljuk, nagyon szerencsések vagyunk, hiszen a kicsik születése előtt már majdnem minden kiskutyának volt gazdája. Amikor születtek, azon imádkoztunk, legalább csak annyian legyenek, hogy mindenkinek jusson kiskutya. :-) Egyikőjük Franciaországba fog költözni, neki Déna lesz a neve.Egy másik kislány Erdélyben talált otthonra, a Déva név viselőjeként. A többiek maradnak itthon, Magyarországon: Tiszaújváros, Borsodnádasd, Nagyvázsony, Vácszentlászló, Baracska és Erdőbénye.

A nevek is alakulnak: Dráva, Déva, Déna, Dália, Derű, Deres, eddig. :-)

komondor-d-alom2A gazdikról pedig csak jót mondhatok. Mi minden kutyának, nemcsak komondornak, ilyen álomgazdikat kívánunk! Rendszeresen jöttek, látogatták őket születésüktől fogva. Aki persze külföldön él, az pedig rendszeresen telefonál, érdeklődik, küldjük a fotókat, hogy ők sem maradjanak ki ebből a korszakból. Hiszen a gazdik többsége 6-8 hetesen látja először az ő kiskutyáját. Nálunk látogathatók, hiszen mi azt valljuk, ebből a csodás korszakból nem szeretnénk kizárni a leendő gazdikat.

Hiszen még a házi állatorvosunknak is sikerült maradandó élményt adni azzal, hogy kezébe foghatott 1 napos kis komondor kölyköt. Állatorvosként sem látott még ilyen picinek komondort.

komondor-d-alom4Tudom, a gazdik már számolják a napokat, mikor vihetik el az ő kiskutyájukat, de még várniuk kell. Pár hétig még nálunk laknak, nevelgetjük, szeretjük, ápoljuk, formáljuk a kicsinyeket, és persze élvezzük a társaságukat ebben a rövid időben.

A következő alkalommal írok majd az oltásokról, a teljes névsorról, és az elköltözésről. Köszönöm, hogy időt szántak rá, és elolvasták ezt a kis beszámolót!

 

PostHeaderIcon Boldog Új Évet kíván a Hevesi Portámkincse Komondor Kennel!

Kedves Látogatók!

Ezzel a komondor családi idillel kívánunk Mindenkinek nagyon boldog, sikerekben gazdag új esztendőt!

komondor-kolykok

Nagyon boldog új esztendőt Mindenkinek!

PostHeaderIcon Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván a Hevesi Portámkincse Komondor Kennel!

komondor-karacsony

PostHeaderIcon MEGSZÜLETETT A “D” – ALOM!!!

Hozzánk a Jézuska hamarabb érkezett, 8 kis bundásangyalt rakott le nálunk, Aranyosunk jóvoltából!

Örömmel értesítjük a Kedves Olvasókat, és Gazdi Jelölteket, hogy december 18-án megszületett a “D” – alom! A létszám: 8. Szuka 5, kan 3. Egészségesek: anyuka, kicsik jól vannak! :-)  Gyarapodnak, szopnak, alszanak. Mászkálnak is néha, és meglepően erősek! Már pár perces korukban 4 lábra álltak,  a szemük sarka meg van nyílva! 

Szülők: anya: Öreghegyi Kócos Aissa-Aranyos, apa: Mátyás Király Udvari Legény

komondor-kolyok-d-alom1 komondor-kolyok-d-alom4 komondor-kolyok-d-alom5 komondor-kolyok-d-alom2 komondor-kolyok-d-alom3

PostHeaderIcon Emlékezés az eltávozottakra

komondor_gyasz2

Messze mész és én búcsúzom, az emléked, az itt marad!

Bárhol is járj, emlékezz rám, s mindenütt érezd jól magad!

Nekem mindig jó volt veled, boldog volt minden pillanat.

Ám, akit hív a messzeség, azt rabbá tenni nem szabad… komondor_gyasz1komondor_betyar_gyasz

  komondor_gyasz3

PostHeaderIcon Aranyos és Legény szerelmének gyümölcseit december közepére várjuk!

Nagyon kedves Barátunktól és egyben lengyel tenyésztőtársunktól, Justynától kaptunk egy szépséges, babaváró montázst! Ezúton is hálásan köszönjük, és nagy szeretettel tesszük közzé a képbe rejtett hírt:

Aranyosunk és Legényünk ezév december közepén a D-alom szülőpárja lesz! Nagy-nagy izgalommal várjuk Aranyos növekvő pocakját!

komondor_kolyok_varhato

PostHeaderIcon Nyári összefoglaló a Portámkincse Komondorokról

Mélyen Tisztelt Látogatóink!

Tudom, rég nem jelentkeztem, de most pótolni fogom mulasztásomat!

Aranyos és Álom

Aranyos és Álom

Az augusztus hónap igen zsúfolt volt hál’ Istennek, programokban. Minden hévégén utaztunk, amit nagy örömmel tettünk! Bejártuk az országot a keleti csücskétől a nyugati csücskéig, Aranyosunkkal. Aki most már teljesen megszerette, és élvezi az őt övező szeretetet, népszerűséget.

Jártunk a határon túl is, Szlovákiában, Povodán, ahol a Szlovák Magyar Fajta Klubkiállításra kaptunk meghívást. Ibos Zoli, – a klub elnöke, kedves barátunk -, úgy intézte a dolgot, hogy biztosan elmenjünk, benevezett helyettünk. Így nem volt mese. De bizony, nem bántuk meg! Mad községben volt a szállásunk, egy magánpanzióban, ahol Aranyos és Picur hercegnő, – mert ő nem maradhat el -,  a nagy udvaron elemükben érezték magukat. Aranyos kíváncsian szemlélte az úszómedencét, majd egy hirtelen elhatározással bele is lépett. Na, akkor jött a meglepetés! :-) Úszott, de közben a szőre kezdett megtelni vízzel, és a farát húzta lefelé. Hiába tempózott, nem haladt… szerencsére a nyakörv a nyakán volt, így ki tudtuk segíteni. Nesze neked egész napos munka, Kállai Kati! :-) De mivel igen forró nyár volt, a bunda estére megszáradt… másnap pedig mehettünk a kiállításra, ahol növendék osztályban indult, és K1. CAC címet ért el. Nagyon jó hangulatú kiállítás volt, kedves, közvetlen emberekkel. Velünk voltak még a kuvaszos Pető Zoliék is, akikkel még ott eldöntöttük, jövőre itt a helyünk!

Jöttek menyasszonyok Legényhez Ócsáról, Szlovákiából, Miskolcról. Mi is voltunk a Hét Szilvafás menti Kennelben, babanézőben, baráti kiránduláson, elmentünk komondoros társunkhoz Ongára, ahol Laci büszkén mutatta állományát, szép komondor kölykeit.

Betyár unokák, amikor először láttuk őket 3 hetesen

Betyár unokák, amikor először láttuk őket 3 hetesen

Ott bele is szerettem egy 4 hónapos kanocskába, Attilába… de rejtélyes módon Laci csak mondogatta, aludjatok rá egyet… Miskolcra érve Csaba mutatott nekünk egy kupacnyi hógombócot… Kérdezi: – na, mim van nekem? Mondjuk: – látjuk, kiskutyáid!.. – Na, de milyen kiskutyák ezek?? Gondolkodóba estem, mert előtte járt nálunk Legénynél egy szukával, na, de az az alom még nem születhetett meg! – Nem tudjuk, Csaba! Ekkor jött a hatalmas meglepetés! Büszkén mondta: – a világon egyedül nekem van Betyár unokám a portán, amiből nektek szántam kiskutyát!

Mondanom sem kell, könnyes lett a szemünk, Csaba sem maradt ki belőle, mert ilyen gesztust még nem kaptunk senkitől. Ugyanis titokban intézte Pető Zolival a fedeztetést, nem szólt a vemhességről, a születésről, már csak akkor, amikor 3 hetesek lettek a kölykök! Nehezen tudta megállni már ő is, hogy el ne szólja magát, de így volt ez igazi meglepetés!

Jártunk Nemeshanyban, ahová minden évben elmegyünk. Pásztorkutya kiállításon. Mondanom sem kell, hogy útitársaink Aranyos és Picur voltak. A sárosfői Vadászházban kaptunk szállást, ami festői környezetben van. Hatalmas szabad tér, erdővel körbevéve. Aranyos rögtön felfedezte, és belakta a területet, ahol igazán jól érezte magát, hiszen szabadság volt, kerítések nélkül. Most először engedtük így szabadon. Nem csalódtunk benne! Rögtön behívható volt, szót fogadott. Picurral figyelték egymást, falkásodtak. Ezen a kiállításon is K1. CAC minősítést kapott.

Aranyos Tiszaújvárosban

Aranyossal Tiszaújvárosban

És két nap pihenés után meghívásunk volt Tiszaújvárosba, a Duna-Tisza Hagyományőrző Egyesülettel, pásztorkutya bemutatóra. A tiszaújvárosi polgármester úr kedveskedett vendégeinek  – akik a világ, és országunk több tájáról vendégeskedtek náluk, mint a város testvérvárosainak vezetői, – a pásztorélet, és a pásztorkutyák bemutatójával. Igazán nagy sikerük volt, és minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy a komondor vitte el a pálmát… Aranyosunk! Aki mindenkihez odament egy-egy simogatásért.. :-)

Tiszaújváros után Hajdúdorogra, CAC kiállításra utaztunk. Van egy pár hely, ahol olyan érzés kerít hatalmába, hogy ide vissza kell jönni, na, erre a listára most Hajdúdorog is felkerült. Szép környezetben, a helyi strandfürdő területén került sor a kiállításra, ami nagyon családias hangulatú volt. Aranyos ismét K1. CAC címet kapott.

A sok utazgatás közben elmentünk Ócsára, az Öreghegyi Kócos Kennelbe, hogy kiválasszuk a mi kiskutyánkat. Mivel a létszám igen lecsökkent a portán, és Legénytől születtek a kölykök, fedeztetés fejében egy kis szukát választottunk Álom a neve… gyönyörűséges, erős, vidám kiskölyköket találtunk az udvaron… na, ember legyen a talpán, aki választani tud, a sok pici szeretetgombócból.. :-)  Hosszas nézegetés után Álom a férjem kezében maradt… Ő lesz a mi kiskutyánk! Alig várjuk, hogy hozzánk kerüljön!

Aranyos Hortobágyon

Aranyossal Hortobágyon

Következő állomásunk a Hortobágy volt, ahol nemzetközi terelőversenyt rendezett a Duna-Tisza Hagyományőrző Egyesület, és mint pásztorkutya, Aranyos is meghívást kapott… És hát, mint mindig, “ahol a komondor megjelenik, beragyogja a napot!”.. (szabadon, Keve Gábor után) minden szem Aranyosra fordult! Jelen volt a Japán Állami TV is, akik rögtön odajöttek, és filmezték a komondort… Interjút kért a Hajdúsági Hírlap is, mivel ritkán látott kutya a komondor… :-(  Érdekes volt a terelőverseny, és érdekes volt látni a sok szép cifraszűrbe öltözött magyar pásztorembereket. Az este is kellemesen telt, ott aludtunk Hortobágyon. Finom volt a szürkemarha pörkölt pásztortarhonyával, és hallgattuk a citeraszót, soha nem hallott nótákat… csodás nap volt!

Laci és Álom

Laci és Álom

És eljött a nap! A mi kicsi Álmunk hozzánk költözött, hogy további életét itt élje le velünk! Mónika volt olyan kedves, és elhozta nekünk, mivel: mi nem érünk rá, neked is dolgod van :-) egyeztetés után autóba ültek, és hozták a mi kicsi komondor kölykünket. Be is költözött a portára vele együtt a boldogság, és vidámság! Nem szeppent meg, hogy idegen helyen van, idegen, nagy, felnőtt komondorok között! Mint aki mindig itt lakott, úgy járt-kelt… a többiek pedig kíváncsian fogadták. Zengő sem morogta meg, Legény (apa) keresztülnézett rajta, mintha ott sem lenne, Aranyos érdeklődve kísérgette. – Jól van – gondolták-, majd el megy, ahogy hozták… de az autó elment, Álom maradt.. oda a remény.. :-) Álom próbálkozott haverkodni, de falakba ütközött… nem vettek róla tudomást, Aranyost kivéve.. és jött a felismerés… és a nézés?! – Ugye nem gondoljátok komolyan? Csak elviszitek ezt a kis nyomulóst innen? :-)  Nem??!! A fenébe, ez már itt marad…

Legény papa

Legény papa

Álom kislánya

Álom kislánya

De érdekes módon nem bántották, nem morogtak rá.. lassan beletörődtek.. Álom pedig, tényleg álom… :-) tündéri egy kis komondorlány! Most már nagyokat játszik Aranyossal, Tücsivel megy a birkózás, fogócskázás. Tudja hol a határ Tücsivel szemben is, érzékeli, hogy kisebb, és úgy is játszik vele. Figyelgetjük, és kacagunk rajta, hogy nem kell ide apasági vizsgálat! :-) Tiszta apja! Még ülni is úgy ül, a szeme is olyan sötét, és hát, az akaratossága is olyan, mint az apjáé volt kicsinek… Az első pórázolásnál, amikor a nyakára került a nyakörv, úgy visított, mint akit nyúznak! :-) A többiek össze is szaladtak, hogy mi baj van? De amikor látták, hogy csak póráz, el is mentek gyorsan. Azért ballagtunk, le-leültünk… Autóztunk is, elmentünk Aranyosért, mivel fürödni volt, és hát Álomnak is meg kell ismerkedni a “macerálós” nénivel. Meglepetésként vittük el Katihoz… :-) Rögtön szerelem lett! Álom, álomszerűen tűrte a fülszőr szedést, az asztalra rakást. Na jóóóó, egy kicsit meglepődött, de amint lekerült az asztalról, rögtön folytatta a felfedezést, és a cigánykodást… :-)

Aranyossal Nagyvázsonyban

Aranyossal Nagyvázsonyban

Aranyossal Veszprémben

Aranyossal Veszprémben

Eljött a nap, indulhattunk Nagyvázsonyba. A listánk egyik kiemelt helyén szerepel, ahová vissza kell mennünk… szeretjük ezt a községet, valami varázsa van..Szent Mihály napi marhabehajtási ünnepség keretében volt pásztorélet, terelés, és kutya bemutató. A polgármester úr rögtön kézbe vette Aranyost, és vezetgette, vitte magával. Ez a szerelem tavaly óta tart… Aranyos nagyon érdeklődő volt a marhák iránt. A juhok is érdekelték, de a bocik érdekesebbnek bizonyultak. Figyelmeztettek is bennünket lábdobbantásokkal: eddig jöhettek és nem tovább! Buha Orsi igazi show-t varázsolt a pulijaival. Fantasztikus, amit csinál! A szereplés utáni “izgalmakat” a pumikölyök és a mudik társaságában Aranyos, hatalmas fogócskával zárták le! :-) Másnap irány Veszprém, ahol szintén bemutatót tartottunk, és ismét nagy sikerrel, melyet az M1 TV élőben közvetített.

A sok szereplés között azért voltak nálunk látogatók is, akik gazdijelöltek, Tiszaújvárosból: Gyula és családja. A 3 gyermek igen élvezte a komondorok társaságát, hatalmas fogócska, pórázolás, játék vette kezdetét. Elfáradtak mind a gyerekek, mind a komondorok… :-)

Csermely és Legény

Csermely és Legény

És hazalátogatott Csermely és Cserkész is, akik tavaly költöztek el tőlünk. Aranyos most sem hazudtolta meg magát, hatalmasat játszott mindkét hazalátogatóval.

Bizony most már jönnek a szürke hétköznapok, gondoltuk… de nem! Aranyos elkezdett tüzelni, úgyhogy izgalommal várjuk, hogy beteljesüljön a szerelem Legénnyel, és december közepe felé megszülessenek a várva-várt babák! Úgyhogy izgalmas napok, hónapok elé nézünk! Erről persze tájékoztatást fogok írni!

Annyit még megosztanék az olvasókkal, hogy megható dolgok is történtek velünk! Többen odajöttek hozzánk Tiszaújvárosban, hogy a tavaly itt szereplő komondorunk miért nincs most itt? Hiszen csodálatos komondort ismertek meg személyében. Elmondtuk a szomorú történetet. :-( És ugyanez volt Veszprémben és Nagyvázsonyban is… :-( A szomorúság mellett büszkeség is elöltötte a szívünket, hogy már nem élt hiába a mi csodálatos Betyárunk! Hiszen nyomot hagyott emberekben, akiknek hiányzott! És tudták, hogy ő a KOMONDOR volt… :-(

Kennelalapító Zengőnk betöltötte 9. életévét, kívánjuk, maradjon még sokáig velünk!

Köszönöm, hogy elolvasták a beszámolót, további hírekkel fogok jelentkezni!

Legény, Nimród, Aranyos (balról jobbra)

Legény, Nimród, Aranyos (balról jobbra)

Álom és Aranyos

Álom és Aranyos

 

Magyar nyelvű oldalunk
Under construction, sorry!!!
Büszkeségeink
Translate website:
Mottónk

"Ha olyan élőlényt akarsz magad mellé, aki nem okozhat csalódást neked, tarts ebet. S ha ez az eb egy tiszta tekintetű, méltóságteljes, fehér és nemes, ki szebbé teszi életedet, ez csak egy KOMONDOR lehet!"

„A kutya valóságos szent.
Természeténél fogva tiszta szívű
és őszinte. Ösztönszerűen tudja,
mikor nincs rá szükség: Órákig
képes nyugodtan feküdni, mikor
királya belemerül a munkába. Ám amikor a király szomorú és szorong, odalopakodik hozzá, hogy az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj. Sose bánd, ha mindenki más el is hagy. Gyere sétáljunk egyet, és felejtsd el az egészet.”

Munthe, Axel

Komondoros kategóriák
A komondor jelleme

Ez a független, de visszafogott természetű, kiegyensúlyozott, szívós kutya ma is igen közel áll a természethez. Önálló gondolkodású, a saját belátása szerint cselekszik, és a döntése az esetek nagy részében helyes! Megvan az a lenyűgöző képessége, hogy megítélje, vajon egy adott személy rossz szándékkal közeledik-e. A komondor buzgón őrzi territóriumát, és a hívatlan vendégeket nem engedi be. Nem agresszív: a komondor csendes, visszafogott kutya, amely csak ritkán hallatja a hangját. Nagyon bátor, és olykor igen domináns viselkedésű is lehet – ezért is tartják kevésbé alkalmasnak kezdők és engedékeny természetű személyek számára. A legszívesebben többnyire a „családja” társaságban tartózkodik, de arra is képes, hogy a nap nagy részében saját magát szórakoztassa a kertben. Soha nem erőlteti rá magát a gazdájára.

Magyar kutyafajták
A 9 magyar kutyafajta bemutatása
Komondor archívum