– Besenyeiné Kati komondor ebtenyésztő beszámolója és fotói
Szombati halászleves bográcsozás
Ez a bográcsozás most teljesen a saját kedvünkre történt: csak a szűk család tagjait láttuk vendégül! Laci főzte a halászlevet, én segítettem neki, na persze és az összes Portámkincse kuktáskodott! Jó hangulat, jó idő, és a legjobb társaság! Sürögtek forogtak ám az illatokra! Ettek már halat, de nyersen. És bizony a jó halászlének csábító illata volt. Angyalka és Zengő hűségesen sürögtek-forogtak a bogrács körül. Legény és Betyár a kezdeti kíváncsiság után befeküdtek a kazánházba, inkább hűsöltek! De bizony a tányércsörgésre előmerészkedtek! Kaptak ők is egy-egy szeletet a halból, persze gondosan kiszálkázva. Igen ízlett a bandának!
Angyalka valószínűleg megérezte, hogy nekem most igen nagy lelki vívódásom van. Holnap megyek az orvosi bizottság elé. Odaült mellém a terasz szélére, a kobakját először a vállamra tette, majd bebújt a hónom alá, és így ültünk egy darabig. Aztán eldőlt, és én ráfeküdtem az oldalára, mely a melegben igen szaporán járt, szinte ringatott! Akkora békességet, nyugalmat árasztott magából Angyalka… Néha-néha megérintett a mellső lábával – tudatva, hogy: SZERETLEK -, én minden idegességemet, szorongásomat elfelejtettem! Olyan mély nyugalom, békesség van bennük, hogy az ember, ha csak rájuk figyel, megszűnik körülötte a világ! Velem ez történt! És nagyon jó volt!
Vasárnapi kiruccanás, avagy irány: Surány!
Augusztus utolsó vasárnapján meglátogattuk Bársonyt, és elvittük kirándulni gazdijával Surányba. Erikának van ott üdülője, meghívott bennünket. Két kutyával keltünk útra: Picurral a gyakorlott utazóval – és fenséges kis shih-tzu hercegnővel -, és Hevesi Portámkincse Bársonnyal, azaz Bársikával. Bársi nem gyakran utazik, így hatalmas izgalomban volt! Először ácsorgott, később aztán leült a csomagtartóban és nézelődött! A klíma ellenére igen szaporán szedte a levegőt. Na, de a terület felfedezése mindkét kutyának érdekes feladatot adott, és egymást figyelve, nagy-nagy összhangban belakták a portát – falkásodtak, a pici és az óriás -, és kezdték őrizni a területet. Nagyon édesek voltak! Aztán elindultunk gyalog a Dunához. Az úton is figyeltek egymásra.Aztán felcsillant a víííz! Na, Bársony gyakorlott Duna-járó, hamarosan bele is gázolt. Okos komondor módjára csak addig, amíg biztonságban érezte magát! Egy centivel sem beljebb! De ott ment a hancúr! Picurka is óvatoskodott. Aztán jött egy nagy hajó, és a hullámok először befele mentek, aztán megfordultak! Ekkor Picurt felkapták, és először kifelé, majd gyorsan befelé húzták! Bársony gyorsan ott termett, nézte, hogyan tudna segíteni. De Picurban is dolgozott az életösztön! Pici lábaival teljes erőből úszott kifelé. Szegénykémnek nem volt könnyű, mivel hosszú szőre átázott, és vizesen, bizony súlyos volt! Emberi segítséggel azért megúszta a félelmetes kalandot! Bátran elmondhatja a kutyatársaknak: hullámlovagolt a Dunán! Hazafelé, mint két fáradt gyermek, egyetlen hang nélkül, mélyen aludtak.
Hozzászólások