6 komondorkölyök gazdiválasztás előtt és után
Szép napot kívánunk mindenkinek, Kedves Látogatók!
Ismét eltelt 2 hét! Gyors madár szárnyakon röpül az idő! 8 hetesek lettek a kis komondorok, eljött a gazdik, és persze számunkra is az izgatott saját kiskutya kiválasztásának ideje! Jöttek is sorban és izgatottan a jelöltek. Elsőnek Éva látogatott el hozzánk, akinek nagy tervei vannak a kiskutyájával: szeretné tanítani, képezni komondorát. Amellett, persze, ha úgy látjuk, meg fog jelenni kiállításon is, hogy megmutassa az Ő kedves komondorát, aki a Csoda-Zengő nevet kapta gazdájától. Tehát Éva nem teljesen küllem alapján választott, hanem viselkedés alapján. 🙂 Legyen élénk, érdeklődő. Sikerült! Komondor fiúcska személyében.Éva 2 heti rendszerességgel jött, és kísérte figyelemmel a kicsik fejlődését, Csoda-Zengő kicsi kora óta egy örök mozgó,” nem hagyom magam, pofákat vágok” – kisfiú. 🙂
Aztán jöttek Istvánék, aki már 2 éve várnak tőlünk kiskutyára, kitartóan. Számtalan látogatást tettek a kicsik születése előtt is (én úgy gondolom, ez már barátság lett köztünk) és bizony izgatottan várták születésüket. Jöttek is látogatóba. Már két naposan a kezükbe fogták a kicsiket. 2 hetente jöttek látogatni. Aztán eljött a kiválasztás napja. Nem volt könnyű döntés, hiszen 6 kedves, bújós kiskutya közül kellett választani. Bár az elképzelés fiú volt. Nem volt egyszerű dönteni! Azért sikerült, egy nyugodt fiúcska személyében, aki gazdijaitól a Cserkész nevet kapta. Cserkész, születésétől kezdve egy különvonulós, “hagyjatok békén aludni” – fiúcska volt. Persze ha evésről, vagy játékról van szó, aktívan részt vesz benne!
Timi és Tamás kezdettől fogva kislányt szerettek volna. Hát, bizony szukából van általában kevesebb egy alomban. Nálunk is csak ketten születtek. Jöttek ők is rendszeresen látogatni a kicsiket, de bizony, amikor választásra került a sor, elbizonytalanodtak. Pindurka (Csillagsugár) kisebb mérete ellenére, nagyon filigrán, kedves kis lény! Már-már hajlottak rá, hogy Őt viszik, de a végén maradtak eredeti elképzelésüknél. Sikerült dönteni a két lány közül, Ő a Csermely nevet kapta. 🙂 Eleven, talpraesett, igen bájos kis pofikájú, harcias, de egyben bújós lányka. Már pici korában is mindig galoppozott. A többiek aludtak, Ő pedig állandó felfedező úton volt.
Vasárnap megjött Eszter és Erik. Az ő választásuk egyszerű volt. Ugyanis, amikor második alkalommal, 6 hetesen meglátogatták az almot, egy fiúcska melléjük ült. 🙂 És mondta Erik: nekem Ő tetszik a legjobban, de jó lenne, ha Őt választhatnánk! És sikerült! Láttam a meghatottságot, amikor közöltem velük: Csanád a tiétek lehet! 🙂 A Csanád-Bendegúz nevet kapta.
Elfogytak a gazdijelöltek, így Csillagsugár (Pindurka) kan, és Csepke, egy nagyon szép szuka még gazdira vár. Pindurkához hétfőn jönnek, és legközelebbi jelentkezésemkor hírt adok róla, hogy ők lettek-e az álomgazdik! Ugyanis Pindurka kiemelt figyelmet, és szeretet kapott nálunk, mivel a legkisebb volt az alomban. Tudja is! 🙂 Kedves, bújós, ugyanakkor igen vehemensen védi meg magát! Ő az első és az utolsó evéskor a tányérnál! Két első lábát beleteszi az etetőbe, jól szétveti, és hangos morgással, vakkantgatással jelzi: “- másnak ennél a tányérnál nincs helye, amíg én jól nem lakok!” 🙂 🙂 És a többiek tiszteletben tartják! Játékok során pedig, ha a nagyobbak le akarják nyomni, erővel nem győzi, de hanggal pótolja. Mindig kiharcolja amit akar, nem hátrál meg soha.
Csepke egy szép nagy szuka már most. Neki is megvan a maga története. Lett volna gazdija, de mivel nem jöttek sem látogatni, sem kiválasztani, úgy döntöttünk, nem kapják meg! Akinek nincs annyi ideje, hogy 15 percnyi autóutat szánjon arra, hogy megnézze a leendő kiskutyáját, annak hogy lesz ideje foglalkozni vele? 🙁 Tudom, többen azt gondolják, a komondor komoly, nagy testű, tekintélyt parancsoló kutya, nem is kell vele foglalkozni. Dehogynem! Éppen annyi szeretetet igényelnek, ha nem még többet, mint egy kistestű kutyus. Hatalmas, és bár nehéz elhinni, érzékeny lelkük van! Úgy gondolom, helyesen cselekszünk, és keressük álomgazdiját Csepkének, aki el fog jönni érte is.
Csepke egy nagyon típusos, eddig úgy tűnik, nagy testű szuka komondor lesz. Játékos, “nem félek semmitől, de bújós vagyok, és minden csínyben részt veszek” – csajszi! 🙂
Sokat gondolok mostanában már a búcsúra. Elröpült az idő, betöltötték a 9. hetüket. Megkapták oltásukat, be vannak chipelve, és a jövő héten már jönnek a gazdik, és viszik őket! Kiürül a porta! 🙁 A nagyok nem igen bánják, hiszen most ezalatt az idő alatt rájuk kevesebb idő jutott! Egy-egy futó simi, ölelés, aztán ők is elvonultak, ne zaklassák őket ezek a szőrcsomók! 🙂 De azért féltő gondossággal figyeltek a lábuk alá, még futás közben is, amikor dolguk akadt a kapunál, nehogy rálépjenek valamelyik útban lévőre. Mint azt már az előző két alomnál megfigyeltük, ha a nagyok szaladnak a kapura, a picik menedéket keresnek. Ahogy érzik, hogy erősödnek, és belakták, felfedezték az egész portát, érdeklődve, kíváncsian figyelik, mi történik, miért szaladnak a nagyok. És most, hogy a 9. hetet betöltötték, már látom, egy bizonyos távolságig már szaladnak a nagyokkal, ugyan még nem ugatva, de már szaladnak. 🙂
Szívesen üldögélek a terasz szélén és nézem, ahogy birkóznak, huzigálják egymást és Aranyost. Aranyos szépen bánik velük, meg is lepik 4-en, 5-en, csúsznak-másznak rajta. Huzigálják a szája szélét. És most már fogócskáznak is vele. És azok a hangok! Párokra oszlanak, és fülsértő hangokkal hékulázzák egymást fekvő helyzetben. Mi csak szájkaraténak hívjuk ezt a mókás jelenetet. 🙂 Ha egy valamelyikőjük felfedez valami érdekességet, mint a darazsak, rögtön ott van a többi is. Legyen az ivás, új játéktárgy, vagy éppen Picur, vagy Tücsök! Na, ez a két kis shih-tzu menekül előlük. Mert eggyel még csak el lehetne játszani, na de már 4-5 10 kg-os komondorgyerekkel??! 🙂 🙂
Ezt az almot és a vele járó sok örömet Angyalkán, Legényen kívül köszönhetjük Pető Zolinak, a Fehér-Morcos Kuvasz Kennel tulajdonosának és csapatának, akik nélkül mind a gazdik, mind pedig mi szegényebbek lettünk volna. Meg is beszéltük Zolival, mielőtt elmennek a kicsik, készül egy közös fotó a kölykökkel! Tegnap elkészült! Boldogsággal töltött el bennünket, hogy nem csak mi, és a leendő gazdik, hanem Zoli is nagyon büszke a Portámkincse Cs-alom gyönyörű kölykeire!
Nagyon örülünk annak is, hogy tudjuk, nagyon jó helyre kerülnek portánk kincsei. A gazdik nagy-nagy szeretettel várják őket! Azt sem tudják, hogy készüljenek a fogadásukra. Biztonságossá tenni a portát, nehogy kilopják, edénye, ennivalója, fekhelye legyen… Az autóban hol lesz a helye, hová viszik sétálni, túrázni, buszozni, szabadságot kivenni, mert nehogy az első hetekben egyedül maradjon otthon, és szokja meg az új környeztet, új gazdit, ne hiányolja a tesókat. Van ahol másik kutyus, cica fogadja majd az új családtagot, és bizony össze kell szoktatni őket.
Én úgy gondolom, ettől nagyobb öröm nem kell, amikor tudja az ember, hogy jó helyen lesz az általa nagy szeretettel nevelgetett, szeretgetett kiskutya. A lelkünk egy-egy darabja elköltözik velük! Hiányozni fognak nagyon! De azért neveljük őket, hogy mások is örömüket leljék bennük, legyen hű társuk, aki megvédi portájukat, gazdáikat, és hű társuk lesz, amíg az élete tart.
Hozzászólások