Gondoskodjunk figyelmesebben a nagy hidegben kutyáinkról!

Kedves Látogatóink, Olvasóink!

Kutya hideg van! Persze nem annyira rendkívüli ez, csak már elszoktunk tőle! Egy pár számunkra bevált praktikát szeretnék megosztani Önökkel!

Már novemberben észrevettük, hogy komondoraink sokkal nagyobb étvággyal esznek, mint máskor! A megszokott adag ne volt elég! És bizony, mivel a komondor nagyon jól hasznosítja a táplálékot, meg is látszik a testtömegükön! 🙂 Igen jól felrakódtak mind zsírrétegben, mind pedig szőrben!Mi ilyenkor meleg vacsorát adunk nekik. Délután fő a husi, és “fazékmelegen” kapják a tányérjukba. Több zsiradékot kapnak, tepertő formájában. Ilyenkor télen kapósabb a zsíros, főtt, meleg kacsafar is, ami nyáron csak hányódik egyik helyről a másikra.

Az itatóvödrüket beburkoljuk rossz pulóverrel, így a langyosan beleöntött víz nehezebben fagy be. És persze védett helyre tesszük az edényt.

Lehetőséget biztosítunk nekik, hogy be tudjanak húzódni a kazánházba egy kis melegedésre. Persze különösebben nem kívánják, szinte élvezik ezt az időt! Kifekszenek az udvar közepére és hosszan elnyúlva napoznak, már amikor süt a nap!

Angyalkánk az egyetlen, aki kicsit fázósabb, de nem is csoda, hiszen komoly szőrhiánya van a csirkeallergia miatt. Bár, már elég szépen nő vissza, de ez a kemény hideg még áthatol rajta. Ezért mellényt kapott! Először igen furcsán fogadta, szó szerint megmeredt benne, nem mert megmozdulni, de aztán rájött, hogy jó ez neki! Melegít! 🙂 És most már úgy futkározik, mintha rajta sem lenne!

A szőrápolást most szüneteltetjük, hiszen olyan tanácsot kaptunk, télen ne tépegessük, hadd nőjön az aljszőrzet, jól szigetel az összekapaszkodott raszta. Majd tavasszal szépen szétszedjük!

Kicsi odafigyeléssel, ötletekkel elviselhetőbbé, könnyebbé tesszük kutyáink számára is e kemény tél átvészelését! Hiszen ők a nap 24 órájában a szabadban tartózkodnak!