Hát elérkezett advent 4. vasárnapja, Angyalkával!
Nagy izgalommal sétált velünk és Picurral az ilyenkor szokásos helyünkre, a városi karácsonyfához. Már többen is vártak bennünket, hiszen híre ment, hogy minden vasárnap egy-egy komondorral látogatjuk meg az ünnepélyes gyertyagyújtást.
Angyalka méltón viselkedett a nevéhez! Érdeklődve nézte a csillogó fát. Persze nem tagadta meg önmagát, és olykor a vállamra ugrott, ahogy mindig szokott! Három és féléves, de ő a legjátékosabb a falkatagok közül, igazi mókamester! A szőre a nyírás miatt rövidebb, mint a többieké, így nagy hidegben a bundás mellénykéjében érzi jól magát.
Várost jártunk és fotózkodtunk vele is, hogy kiteljesedhessen az adventi komondoros albumunk. De bármennyire érdekes volt a “kirándulás”, bizony igencsak szedte a lábát hazafelé. Laci már félúton elengedte a pórázát, mert annyira húzta. Hazasietett, és megállt a kapuban. Biztosan a friss élményeket akarta minél előbb elmesélni az otthonmaradtaknak! 🙂
Aranyosi Ervin: Adventi negyedik gyertya
Negyedik is lángra lobban,
kiviláglik tiszta fénye.
Ott ragyog a csillagokban,
s éled az ember REMÉNYe.A szívünkben BÉKE lángja,
HITünk ajtót nyit a jóra.
Aki ránk néz, máris látja:
– Elérkezett hát az óra.S bizony, hol a SZERETET él,
ott gonosznak helye nincsen.
Hol a jóság jövőt remél,
ott megjelenik az Isten.Eljön a mennynek országa,
tudom, itt lesz, lent a Földön.
Nyíljon ki szívünk virága,
aki remél, készülődjön!
Angyalka is kellemes ünnepeket kíván minden Kedves Olvasónknak!
Hozzászólások