A Portámkincse komondorok őszi “térhódítása”
Régen várt pillanat érkezett el Portámkincséék életébe. Mint minden ősszel, amikor kiürül a kert, és még nincs elművelve, birtokba vehetik az addig tiltott zónát! Annyira tudják, mikor érkezik el ez az idő! Toporognak a kertkapuban: – Mikor mehetüüüünk mááár?!! És amikor az engedély megkapják, mint a szélvész, rohannak birtokba venni az eddig elzárt területet. Angyalka – a fő Mókamiki -, rögtön játékosra fogja a dolgot! Betyár és Tücsök ebben jó társak.
Engem mindig különösen jó érzéssel tölt el az önfeledt játék látványa! A hatalmas szőrcsomók ugrabugrálása, lendületes futása mosolyt csal még annak az arcára is, aki esetleg nagyon fáradt, vagy valami bánata van. Az ember csak mosolyog: – Húú, micsoda buliba csöppentünk!
Na, de mint minden jónak, ennek a kis hancúrnak is végeszakad. Bezáródik a kertkapu, a komondorok sorban elfekszenek a teraszon. Kifáradtak. Jön a vacsora, aztán egy kis szusszanás, és kezdődik az éjszakai műszak. Holnap talán ismét kinyílik a kertkapu… talán… (Besenyeiné Kati)