Kedves Látogatóink!
Húú, de rég nem írtam! Most pótolom!
Szóval, azt ígértem, mesélek! Ott folytatom, hogy Havas urat pórázolni tanítom. Hááát, mit mondjak, első nekirugaszkodásra nem volt egyszerű. Már a nyakörv felhelyezése is kisebb birkózás volt. De türelemmel sikerült. Na, de most el kellene indulni. Havas seggre vágta magát, és nem mozdult. Na, gondoltam, kiskomám, nem Te vagy az első kiskutya, akit megtanítottam, ha nem jössz lábon, majd csúszol seggen! Na, ahogy azt én elképzeltem! Az első húzásra felpattant a kis kópé, de nem akárhogy! Azt hittem a csillagokig lövi ki magát! És az a hang! Úgy visított, mint akit nyúztak! Erre a hangra a többiek is oda rohantak, eddig a percig méltóságteljes tartással, érdeklődve figyelték a történést, kárörvendő arcukra írva: na, te kis majom! Most megtanulod mi a kutyasors! Arra mész, amerre a gazda mondja, nem amerre te akarsz!Hiába suttogtam a fülébe: jó lesz, meglátod, érdekes a világ a kapun túl! Hiába. Na, akkor mára, hagyjuk, majd holnap. Ez ment kb. 3 napig, aztán gondoltam egy merészet. Menjünk ki a kapun, és lesz, ami lesz! Éééés! Láss csodát! Nincs csillagrúgás, visítás, csak szimatolás, érdeklődés, mintha a póráz nem is lenne! Ilyen ügyes kölyök komondor, aki ennyire gyorsan felismerte, hogy milyen jó is a nagyvilágban új csodákat felfedezni, még nem volt a kezemben. Szépen jött mellettem, figyelt rám, mehet kicsit szimatolni? És mi elindultunk felfedezni a kerítésen kívüli világot! Nem zavarta az ismeretlen autók zúgása, idegen kutyák ugatása, idegen emberek simogatása. Azt vettem észre, hogy a gyermekek iránt roppant érdeklődött, idegen kutyákkal jól kijött. Na, akkor most már bátran mehetünk fajta bemutatóra.
Első fellépése 3 hónaposan volt, Hajdúnánáson, behajtási ünnepségen. Itt aztán megint érdekes dolgok történtek. Tök idegen táj, különböző állatok, juhok, marhák, tyúkok, idegen emberek, sok-sok simogatás. A gyerekek csattogtatták a karikás ostort, ami Havast nem hatotta meg. Érdeklődve figyelte, honnan jön az az éles hang.Sokat nőtt, fejlődött. Igaz, mondhatni, csak testileg… 🙂 A hebrencssége a mai napig meg van, de majd kinövi. Lilikével továbbra is hatalmas spanok. Megy a játék minden nap. Igaz, felügyelet mellett, mert egyikük sincs tisztában a saját erejével. Lassan Havas betölti első életévét, gyönyörű jegesmaci szőrrel, ami kezd kialakulni, úgy látjuk, zsinóros lesz.
A többiek, Legény, Aranyos, Álom több-kevesebb türelemmel tolerálják hebrencsségét. A legtürelmesebb Aranyos. Ő a maga 5 évével képes lemenni a Havas szintjére, és játszik vele. Az utazásban, kozmetikában is rettenetesen ügyes. Jól viseli a macerálós nénit. Tudja, értő kezekben van, rossz nem történhet vele. Túl van az első fürdetésen, szőr igazításon. Megvolt élete első kiállítása is. A HKK. Speciális CAC kiállításán Szegeden vettünk részt, hobbi osztályban.
A többiek is jól vannak, köszönik szépen. Legény, az öreg úr. Neki a lábát kötöznünk kell, zoknit hord, mivel sajnos a gerince fáj, így a hátsó lábait nehezebben emeli, és persze a súlya sem kicsi, csoszogva jár. A tappancsa kisebesedett, amit hiába kezelünk, időszakosan begyógyul, de ha levesszük a zoknit, újra sebes lesz. Így a fertőződés, és legyek elleni védelme miatt csizmás kandúr lett.
Mindannyian túl vannak a tavaszi nagy fürdésen. Álom bundáját megrövidíttettük, és láthatóan jobban érzi magát. Aranyos szőre egyenlőre marad, egyenlőre, bár az övé is rövidebb.Legény is nyári köntöst kapott. Ketten nyírtuk, téptük, 3 óra alatt meg lett. Igaz, néha már unta, én is fel akartam adni, mert bizony hólyagok lettek az ujjaimon, de meg kellett csinálni, mert nem biztos, hogy másnap Legény ugyanilyen türelemmel feküdt volna. Azóta boldog mosoly ül az arcán. És, hát én is még nagyobb tisztelettel nézek a macerálós nénire, Kállai Katira, aki szinte nap-mint nap küzd a tincsekkel, hólyagokkal!
Aranyossal és Lilikével megjártuk a Balatont. Salföldön volt terelőverseny, a Duna- Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesülettel. 4 nap a Balatonnál, igazi feltöltődés volt. A pandémia után Aranyos nem ismerte fel a szálláshelyet de Lili úgy járt-kelt, mint aki hetente ide jár, Igaz, meleg volt, de a hangulat nagyon jó! Esti beszélgetés a bakonyi pásztorokkal, történetek hallgatása, a pásztorok zárt életének egy kis szegmensét megismerni élmény volt.Séta a badacsonyi mólón, csodáló tekintetek, sok-sok közös fotó a komondorral, Aranyossal, Lilike játékos egyénisége, aki minden kutyában pajtást lát, újabb büszkeséggel töltött el bennünket. Ismét rá kellett döbbennünk, mekkora kincsek is vannak a kezeinkben. Tudtuk ezt eddig is, de így szembesülni vele teljesen más érzés.
Közben a tőlünk elszármazott komondorokról is jönnek hírek. Sajnos van benne szomorú is, jó is. Bandikának új otthont kellett keresni, mert gazdáinak nem volt idejük foglalkozni vele. Szerencsére Telekes Péter, nagyon kedves komondoros társunk, gyorsan ajánlott egy kitűnő helyet, gazdát, a Regehű Lovastanyán Szilvia és Marci személyében. Jó helye van Bandikának, lovak, apró jószágok között él, ahol gyorsan a látogatók szívébe lopta magát. Meglátogattuk, gyönyörű, hatalmas példánya a komondornak. Kárpát mindkét alomnál nagyon jól örökítette a nagy méretet.
Találkoztunk Szegeden a “kis” Kárpáttal is. Mit mondja: gyönyörű példány Ő is…. és hát sorolhatnám egyenként a többieket is! Sajnos kaptunk szomorú hírt is, Aranyos-Rozika, Angyalka alomtestvére már a testvéreivel és anyjával, Zengővel az égi mezőn szaladgál…
Sajnos veszítettünk el nagyon jó barátunkat is, a vírus végzett vele, Horváth Csabát, Kárpát tenyésztőjét. Nincs olyan nap, hogy ne emlegetnénk, hiszen hatalmas űrt hagyott maga után.Nagy múlttal, tapasztalattal rendelkező komondor tenyésztőt veszített vele a világ! Csaba királyfi (én így hívtam) nyugodj békében!
Az írásomat viszont egy jó hírrel zárom, hiszen Deresünk, Nyíregyházán a kiállításon nagyon szépen szerepelt! Kitűnő 1. CAC, HFGY-BOB. I-es fajtacsoport III. helyezést ért el!Következő rendezvény, amin részt veszünk, Havas-Lilike páros, az Bugac, június 25.
Köszönöm, hogy időt szántak az olvasásra! Ezekkel a kedves fotókkal kívánunk kellemes nyarat Mindenkinek!
Hozzászólások