Advent ünnepének alkalmából a Hevesi Portámkincse Komondor Kennel alapítói, valamint négy becses tagja meglepetéssel készült Kedves Olvasóinak!
Nagy izgalommal várták az első vasárnapot: a városi karácsonyfa állítását és az adventi gyertya meggyújtását, hogy Betyárral és Picurral készíthessenek ünnepi fotókat, kimondottan a honlap látogatói számára!!!
Az első, kiválasztott tag Betyár lett, aki mindig szívesen és gyönyörűen pózol, és imád a gazdikkal menni bárhova, bármikor. A gazdik mellett, Picur hercegnő kíséretében, meghitt hangulatban, a karácsonyi fények között igazi királynak érezte magát…
A következő vasárnap is lesz egy örömszerző, vele fogunk fényképezkedni a második gyertya meggyújtásánál. A személye maradjon egyelőre titok! 🙂
Betyár adventi köszöntője
Nézem a sok embert…
Nézem a sok embert, valamit keresnek.
Ám nincs eredménye, amíg nem szeretnek.
Hiába a sok dísz, gazdag, szép ajándék,
mikor más célt szolgál, mögöttük a szándék.
Pénzben mért szeretet, anyagias vágyak,
görbe tükrei egy eltorzult világnak.
A mosoly, az öröm, egymás ölelése,
– önző világunkban, vajon nem kevés-e?
Vajon hová bújt el az igazi érték,
a szív gazdagságát, sosem pénzben mérték.
Figyelmet és időt kéne többet adni,
minden körülményben embernek maradni! /Aranyosi Ervin/
Advent
Adventus – latin eredetű szó, jelentése: eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, a Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje. Az advent 4 hétig tart, a december 25.-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik.
Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt. Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule – a fény visszatérésének ünnepe – szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.
Kellemes ünnepeket kíván Betyár és Picur!
Hozzászólások